Székelyek – Örökölt vonások címmel látható kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, a tárlat több száz, a székelyföldi múzeumok által őrzött tárgyon keresztül nyújt páratlan múzeumi élményt a látogatóknak, felfedve a történelmi régió gazdag kulturális örökségét a 19. századi polgárosodástól napjainkig.

A 2027. január 31-ig látogatható kiállítás Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig csaknem valamennyi székelyföldi múzeum gyűjteményéből felsorakoztat tárgyakat és dokumentumokat. Hét nagy témakör, 77 történet, 10 dokumentumfilm, több száz fotó, 10 múzeum gondoskodik arról, hogy Sepsiszentgyörgyön bárki elmélyedhessen Székelyföld múltjában és jelenében.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban látható Székelyek. Örökölt vonások című kiállításnak az eredeti, a budapesti Magyar Néprajzi Múzeumban bemutatott változata elnyerte Az Év Kiállítása díjat – számolt be a háromszéki intézmény.

A tárlat budapesti megnyitásakor, 2024 októberében az erdélyi Krónika meginterjúvolta dr. Kinda István főkurátort, néprajzkutatót, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusát. „A célunk az volt, hogy valamennyi székelyföldi múzeum anyaga együttesen jelenjen meg, mozaikszerűen rakják össze a székelység néprajzi narratíváját, melyet jelenleg aktuálisnak tartunk. A tárlat különlegessége a módszertani szemléletben is rejlik, hiszen nemcsak a raktárakban, gyűjteményekben található néprajzi tárgyakra hagyatkoztunk, hanem – mivel a kurátorok mindegyike aktív kutató – a terep mai valóságát is beemeltük a kiállításba” – fejtette ki akkor Kinda István.

Elmondta, szándékosan törekedtek arra, hogy ne felülnézeti, hanem lehetőleg alulnézeti, névvel szereplő személyek perspektívájából megmutatott, ezáltal sokkal közelebbi, pontosabb képet nyújtsanak a látogatók számára. „A sztereotípiákkal nem leszámolni szerettünk volna, hanem olyan módon feldolgozni azokat, hogy esetleg megerősítést vagy éppen cáfolatot nyerjen a látogató a kiállításban. Minél kevesebb vitrinbe állított tárgyat szerettünk volna látni, inkább egy életszagú, a való életből merítkező kiállítást hoztunk létre” – fogalmazott a főkurátor.

A sepsiszentgyörgyi megnyitóval kapcsolatban Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalon úgy fogalmazott: „Mi, székelyek, nem sokat beszélünk arról, kik is vagyunk – inkább megmutatjuk. De érdemes elgondolkodni: honnan jövünk, mivé lettünk, és merre tartunk közösségként. Erre hangol rá a most megnyitott Székelyek – Örökölt vonások című tárlat, amely nem nosztalgiázik, hanem azt kérdezi: honnan fakad az erőnk, miben gyökerezik az identitásunk, és hogyan tudunk helytállni a jelenben”.

Az esemény keretében átadták az Orbán Balázs-díjakat is. „Az elismerések idén, a gyermekek évében, egyértelműen üzenik: lesz, akinek mindezt az örökséget továbbadjuk! Ezért ma olyan pedagógusokat, oktatókat, közösségépítőket ünnepeltünk, akik számára a nevelés nem csupán hivatás, hanem küldetés – a jövő építése. Ők azok, akik gondoskodnak arról, hogy ez a szellemi és kulturális folytonosság soha meg ne szakadjon. Ez a mi igazi erőnk: hogy a múltra építve tudunk jövőt formálni. És amíg ezt közösen tesszük, addig Székelyföld nemcsak a térképen létezik, hanem a lelkekben is” – fogalmazott Tamás Sándor.