A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen - hangsúlyozta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden Kolozsváron.

A helyettes államtitkár a 17. Kolozsvári Magyar Napok keretében vett részt panelbeszélgetésen Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán, a főtér23 rendezvényhelyszínen, ahol Grezsa Csaba főkonzul kérdéseire válaszolt.

Elmondta, ez a párbeszéd folyamatban van, a Kolozsvári Magyar Napokon is számos erdélyi magyar szervezet képviselőivel találkozik.

Úgy értékelt, van egyfajta eltávolodás az erdélyi és a magyarországi magyarság között, ami szerinte az utóbbi évek nagyon különböző élményeinek tulajdonítható.

"A magyarságpolitikának mindenképpen fontos része az, hogy nem csak szakpolitikákat űz, pénzeket oszt el és Excel-táblákban ezeket számolja, hanem valahogy az egymás iránti érdeklődést is táplálja" - jelentette ki.

Úgy vélte, "kicsit elveszett" az egymás iránti érdeklődés, és ez mindkét irányba igaz. Bár az utóbbi években a határon túli magyarság témája szimbolikusan erősen jelen volt a közéletben, szerinte valójában egy magyarországi magyarnak nincs tudása arról, hogy a határon túli magyarok milyen problémákkal küzdenek a többségi nemzet kapcsán.

Rámutatott, sem a szlovák, sem a román többségi társadalom nem lépett elő tiszta együttélési ajánlattal a kisebbségek, a magyarság felé. Ezért a magyarországi magyarság érdeklődését is fejleszteni kell.

"Felelősségünknek tartjuk, hogy erről strukturáltan, minél jobban tájékoztassuk a magyarországi társadalmat is" - jelentette ki.

Hozzátette, azt is feladatunknak érzik, hogy a szomszédos országokban élő határon túli magyar közösségeknek is elmagyarázzák, mi történt Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben.

Mert a magyar társadalom az utóbbi években azt tapasztalta meg, hogy kezd lemaradni amiatt, hogy a többi uniós ország részéről elveszett a bizalom Magyarország iránt. Úgy érezték, az ország az unió perifériájára került.

Kollai István szerint a magyarországi társadalom nagyon sokat vesztett az elmúlt évek ideológiai szembenállásával, a balliberális, illetve jobboldali-konzervatív "váltógazdasággal". Hangsúlyozta: a Tisza-kormány az Európai Unió fősodrában képzeli el Magyarországot, de ez nem jelenti azt, hogy olyan kompromisszumokat kötne, amelyek nem jók az országnak, vagy a magyar társadalom érdekeinek. Fontosnak tartja továbbá a közép-európai országokkal való együttműködést is.

A magyarságpolitika fő prioritásai közé sorolta a humán tőkébe, a jövő generáció fejlesztésébe, a tehetséggondozásba, az iskolák fejlesztésébe való befektetést. Ez a helyi igényeket felmérve, a helyi szervezetekkel partnerségben történne.

A magyar kormány a hiányterületekre fókuszálna, és azokra a problémákra keresne megoldást, amire a helyi magyar közösségek a többségi nemzettel nem tudtak. Ilyen területnek nevezte a szórványkollégiumokat, melyek szerinte nehezebben férnek bele a hivatalos romániai oktatási struktúrába, ezért Magyarországnak tevékenyen részt kell venni a fenntartásukban.

Kollai István hangsúlyozta, a párbeszéd "nem valami üres szólam", tematikus kerekasztalokkal, felmérésekkel szeretnék feltérképezni az aktuális igényeket a határon túli magyar közösségekben, ezek alapján fejleszteni a szakpolitikákat.

A másik prioritás szerinte, hogy az emberek "korrekt módon vehessenek részt a közéletben", meglátása szerint ugyanis az elmúlt években kialakult az a hit, hogy ez csak "rossz kompromisszumok" megkötésével lehetséges.

Magyarországon sok új ember is elkezdett a közélet iránt érdeklődni, "ezt a hangulatot" szeretnék a határon túli magyar közösségekben is megerősíteni - mondta.

Kollai István szerint a határon túli magyar közösségekben megerősödött egyfajta passzivitás, és ha ez megváltozik, akkor a helyi közösségek is vitalizálódnak. Ezt szerinte Magyarország azzal segítheti elő, ha minél átláthatóbban működteti a szakpolitikákat, intézményeket, hogy ezek befogadók legyenek és biztosított legyen a véleménypluralizmus. Hogy általuk ne igazodási kényszerek kapcsoljanak be az emberekben, hanem önmegvalósítási reflexek, ambíciók - mutatott rá az MTI híre szerint.

Emile Durkheim francia szociológus szolidaritás-modelljét idézte, mely szerint egyik egy törzsi, etnikai, vallási, kulturális, más néven mechanikus szolidaritás, míg a másik a közös célból való szolidaritás, az organikus szolidaritás.

A nemzeti szolidaritásban mindkettő jelen van, van egy közös cél, lehetőség Pozsonytól Csíkszeredáig, hogy a Kárpát-térségben egy jól működő társadalmi szövetet alkossanak, de ez nem kell homogén legyen, lehet heterogén - mondta.