Nem vonható párhuzam a Kárpátalja autonómiájáról és a magyar autonóm körzet létrehozásáról 1991-ben tartott népszavazás és a Krím jogállásáról döntő vasárnapi referendum között, mert az előbbi teljesen törvényes, az utóbbi viszont törvénytelen volt Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, Kijevben élő kisebbségjogi szakértő szerint.

A két ukrajnai népszavazás közötti különbségeket elemezve az ukrán parlament volt képviselője, egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap keddi számának elmondta: 1991-ben Kárpátalja különleges önkormányzatiságáról és a Beregszász központú Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról tartottak népszavazást, s szavazópolgárok döntő többsége mindkét esetben igennel voksolt, míg vasárnap a Krím félszigeten az állami függetlenségről és az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek, ám a két referendum között nem lehet párhuzamot vonni.

Szerinte ez a többi között azért sem tehető meg, mert a kárpátaljai népszavazások az akkor érvényes törvényekkel tökéletes összhangban voltak, amit eddig még senki nem vont kétségbe. Abban is különbség van – folytatta –, hogy az 1991-es népakarat-kinyilvánítások nem az államtól való függetlenségről, elcsatolásról szóltak, hanem arra mondtak igent, hogy Kárpátaljának, azon belül a magyar többségű területeknek olyan státuszt kell biztosítani, ami megfelel az ott élő embereknek, a régió történelmének, kulturális, lakossági és egyéb sajátosságainak.

A krími referendumot ugyanakkor a szakértő szerint úgy tartották meg, hogy egyrészt az ukrán alkotmány tiltja az ország területi egységéről szóló népszavazást, másrészt hiányzik a helyi népszavazásról szóló törvény. Ez utóbbi árnyalja a képet, hiszen – mint fogalmaz – egy törvény nemléte alapvetően az állam és a törvényhozás mulasztása, nem pedig az emberek felelőssége, ráadásul az alkotmány szavatolja a polgárok referendumhoz való jogát, s azt senki sem vonta vissza, továbbra is létezik.

Azzal kapcsolatban, hogy miért és kinek a mulasztása folytán nem hajtották végre a kárpátaljai népszavazásokon született döntéseket, a jogász kifejtette: nem a kárpátaljai vagy a Bereg-vidéki lakosság követett el törvénysértést, hanem az ukrán állam és a törvényhozás, amely lényegében véve 1991 óta folytonos alkotmányos mulasztásban van. Kiemelte, hogy meglátása szerint most gyakorlatilag nincs esély arra, hogy megvalósuljon az 1991-es kárpátaljai referendumon kinyilvánított népakarat. Az autonómia ellenzői ugyanis hivatkozhatnak a több mint két évtized elteltére és a kérdés „elévülésére” – emlékeztetett Tóth Mihály, megjegyezve, hogy ha vannak is a kárpátaljai, azon belül a magyar autonómiának támogatói, ők sem adják semmi jelét annak, hogy e kérdéseket ismét napirendre tűznék. (MTI)