Világ
Amerikai-orosz szócsata az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén Irán ügyében
Betűméret:             

Amerikai-orosz szócsata volt az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésén, amelyet az iráni tüntetések miatt hívtak össze amerikai kérésre.

"2018-ban nem hallgatunk tovább!" - mondta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki kedden terjesztette elő az amerikai kérést a BT összehívására. Haley szerint "az iráni rezsim fittyet hány népe jogaira". A diplomata ezután azért ostorozta a teheráni kormányt, mert szerinte a fegyverekre költött pénzt az emberek jóléte sínyli meg. "Ennek a népnek az az üzenete, hogy fel kell hagyni a terrorizmus támogatásával" - állította a diplomata, aki ezután az internet teljes hozzáférésének visszaállítását követelte. Ebben csatlakozott hozzá a BT új, nem állandó tagja, Hollandia ENSZ-nagykövete is.

Vaszilij Nyebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azt hangsúlyozta, hogy "Irán dolga a saját problémáinak rendezése". Az orosz diplomata "fantázián alapuló ürügynek" minősítette a BT rendkívüli ülésének összehívását, és leszögezte, hogy az "iráni belügyekbe történő beavatkozásról" van szó. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok "visszaél" a Biztonsági Tanács adta lehetőséggel.

Oroszország álláspontját az ülésen Bolívia, Etiópia és Egyenlítői Guinea támogatta. "Nem szabad aláaknázni a Biztonsági Tanács tekintélyét, hiszen az egységes fellépés a legfontosabb" - érvelt Tekeda Alemu etióp ENSZ-nagykövet.

Kína helyettes nagykövettel képviseltette magát. Wu Hai-teo misszióvezető-helyettes hangsúlyozta: "az iráni helyzet nem fenyegeti a térség stabilitását".

A BT-ülésen megosztottak voltak az európai államok képviselői is. Az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete, Matthew Rycroft helyénvalónak tartotta a rendkívüli ülés összehívását, francia kollégája azonban óvatosabban fogalmazott. Francois Delattre nagykövet szerint ugyan "éberen figyelni kell az iráni szabadság helyzetét", de nem szabad "külföldről eszközként felhasználni" az iráni helyzetet. Delattre felszólalása tükrözte Emmanuel Macron francia államfő e héten tett nyilatkozatát, amelyben "mérsékletet" kért az iráni helyzet megítélésében, és óva intett az Egyesült Államok, Izrael vagy Szaúd-Arábia felől érkező, harciasnak minősített állásfoglalásoktól. A francia álláspontot Svédország és Peru misszióvezetői is osztották. Peru szintén új, nem állandó tagja lett a BT-nek.

Gholamali Khoshroo, Irán ENSZ-képviselője az egész ülést az Egyesült Államok "ostoba erőszakoskodásának" minősítette, leszögezve, hogy tisztán iráni belpolitikai kérdésről van szó. (MTI)

Donald Trump amerikai elnök nem zárta ki, hogy az Egyesült Államok újabb katonai műveletet indít Irán ellen. Közben nyolc ország külügyminisztere diplomáciai megoldást sürget a Hormuzi-szoros körül kialakult válság rendezésére. Trump egy floridai kampányrendezvényen beszélt arról, hogy Washington újabb katonai akciót...
2026. OKTÓBER 24.
[ 22:01 ]
Mintegy 410.000 ember vonult utcára szombaton Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése miatt. A tüntetések több városban összecsapásokba torkolltak, a rendőrség országszerte csaknem ezer embert állított elő. A francia belügyminisztérium adatai szerint körülbelül 410.000-en vettek részt a megmozdulásokon,...
2026. OKTÓBER 24.
[ 20:31 ]
Franciaország-szerte 400–500 ezer résztvevőre számítanak a szombati tüntetéseken. A hatóságok 70 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak, miután a belügyminisztérium újabb erőszakos incidensek veszélyére figyelmeztetett. A megmozdulásokat eredetileg a sárgamellényes mozgalom szervezői hirdették meg, de diákok,...
2026. OKTÓBER 24.
[ 13:20 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó