Világ
Plenković: Horvátország reméli, az EU nevében megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával
Deli Andor fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette: magyar érdek is az EU nyugat-balkáni bővítése

Horvátország reméli, hogy megkapja a többi európai uniós tagország támogatását ahhoz, hogy megkezdje az EU-csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával - jelentette ki Andrej Plenković, az unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Horvátország miniszterelnöke Strasbourgban kedden.

Plenković az Európai Parlament plenáris ülésének a horvát elnökség prioritásait bemutató vitájában azt hangsúlyozta, hogy a bővítés nem csak a két érintett ország számára fontos, hanem az Európai Unió jövője szempontjából is.

Horvátország erős üzenetet akar küldeni azoknak az országokat, amelyek "hosszú ideje Európa előszobájában várakoznak". Amennyiben ugyanis folytatják a megkövetelt reformokat, és teljesítik a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, "európai perspektívájuk nem kérdőjelezhető meg" - tette hozzá.

A 2021-től érvényes hétéves uniós költségvetéssel összefüggésben a horvát kormányfő aláhúzta, annak meg kell felelnie minden tagállam és minden európai elvárásainak és igényeinek.
Továbbra is finanszíroznia kell a kohéziót és az agrárpolitikát, miközben az új kihívásokra is válaszolnia kell. Továbbá tiszteletben kell tartania a tagországok között gazdasági, szociális és demográfiai területen jelentkező különbségeket is.

Plenković a horvát uniós elnökség prioritásait sorolva kiemelte, hogy célja Európa fenntartható fejlődésének biztosítása, figyelembe véve minden tagállam és régió sajátosságát és igényét. Közölte, hogy Horvátország külön figyelmet szentel az Európai Bizottság által meghirdetett európai zöld megállapodásnak, elő kívánja mozdítani az unió klímasemlegességre vonatkozó céljainak elérését.

Fontosnak nevezte Európa külső határainak hatékony védelmét is, továbbá átfogó megoldás megtalálását egy fenntartható, eredményes, uniós szintű migrációs és menekültügyi politika kialakítására.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte, közös megoldásokat kell találni az Európai Unió egészét érintő, olyan megosztó kérdéseket illetően, mint például a migráció. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának - kihasználva globális meghatározó súlyát - több szerepet és nagyobb felelősséget kell vállalnia a világban jelentkező feszültségek és különböző természetű problémák megoldásában.

Az uniós bővítéssel összefüggésben azt mondta, rendkívüli ereje van az európai perspektíva lehetőségének. Mivel Albánia és Észak-Macedónia elvégezte a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feladatokat, itt az ideje, hogy az unió is továbblépjen a folyamatban - vélekedett a bizottsági elnök.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő a vitában felszólalva reményét fejezte ki, hogy a horvát elnökség "véget vet a kettős mércének és egyes tagállamok kipécézésének".

Arra szólított fel, hogy minden tagállamot egyenlően mérjenek, amikor azt vizsgálják, hogy az alapvető jogok és szabadságok miként érvényesülnek az unió egyes szegleteiben. Vessenek véget annak, hogy egyes országoknak minden belpolitikai történésükről számot kell adniuk az uniós intézményeknek és egymásnak.

"Kérem, hogy állítsák vissza az egymás iránti tisztelet kultúráját" - tette hozzá Győri Enikő.

Deli Andor fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette: magyar érdek is az EU nyugat-balkáni bővítése.

Kiemelte, hogy a horvát elnökségnek meg kell győznie a bővítés fontosságáról az azt ellenző tagállamokat, valamint az Európai Uniónak vissza kell nyernie a nyugat-balkáni tagjelölt országok bizalmát, és be kell bizonyítania, hogy a csatlakozás nem csupán egy elérhetetlen cél marad a számukra.

"Csak ezen országok csatlakozásával válhat Európa olyan erőssé, hogy ellen tudjon állni a globális politikai kihívásoknak" - fogalmazott a képviselő.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában arra szólította fel a horvát elnökséget, tegyen többet a jogállamiság helyzetének javítása érdekében, amikor "az alapértékeinket figyelmen kívül hagyják". A képviselő reményét fejezte ki, hogy Horvátország folytatni fogja a "sokak által szándékosan fékezett" Magyarországgal és Lengyelországgal szemben indított jogállamisági eljárásokat. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Kínában vasárnapra 56-ra emelkedett a tüdőgyulladást okozó koronavírus halálos áldozatainak a száma, összesen 1975 fertőzéses esetet jegyeznek – jelentették be az ottani egészségügyi hatóságok. Eközben Kanadában is bejelentették az első fertőzésgyanús esetet A megbetegedettek közül a legújabb mérleg szerint 324...
2020. JANUÁR 26.
[ 8:27 ]
A bukaresti reptérről kórházba szállítottak egy férfit, miután a repülőn jelezte, hogy rosszul van. Az utas korábban Kínában járt, ezért felmerült, hogy az új típusú koronavírussal fertőződött meg - írja a Maszol. Orvosi kivizsgálásra vittek egy férfit, aki szombat délután érkezett meg Tel-Avivból a bukaresti...
2020. JANUÁR 25.
[ 18:00 ]
Folytatódott a túlélők utáni kutatás szombat reggel Délkelet-Törökországban a nagy erejű, 6,8-as fokozatú földrengés után, a hatóságok már 22 halálos áldozatról tudnak, a sérültek száma pedig meghaladja az ezret. A belügyminisztérium szombat délelőtt azt közölte, hogy eddig 39 túlélőt találtak a romok...
2020. JANUÁR 25.
[ 12:31 ]
Beolvasás folyamatban