Megszavazta az Albin Kurti vezette koszovói kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt szerda este a pristinai parlament.

Az indítványt a Kurti vezette párt, az Önrendelkezés (Vetevendosje) koalíciós partnere, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) terjesztette be, és végül a 120 tagú törvényhozás 82 képviselője támogatta.

A két párt már a kormányalakítás körülményeiről is több hónapos egyeztetés után tudott csak megegyezni, s az új típusú koronavírus-járvány repedéseket okozott az egyébként is üveglábakon álló megállapodáson.

Albin Kurti egy hete menesztette a belügyminisztert, ugyanis nem tudtak egyetértésre jutni arról, hogyan kellene kezelni a járványt a nyugat-balkáni országban. A menesztés hírére reagálva az LDK-t vezető Isa Mustafa emlékeztetett arra, hogy a korábbi megállapodás értelmében a miniszterelnök csak azt követően hozhat döntéseket a kormány tagjairól, hogy egyeztetett a koalíciós partnerrel, márpedig ez nem történt meg.

Az ellentét oka azonban sokkal mélyebben gyökerezik. Az Önrendelkezés és az LDK nem értett egyet abban, hogy el kell-e törölni, és ha igen, milyen feltételekkel, a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vámot. A döntést időközben a kormányzat meghozta, és előbb a nyersanyagokra, áprilistól viszont az összes árura vonatkozóan visszavonják a vámokat.

Az LDK szerint a büntetővámok eltörlésére azért volt szükség, hogy rendeződjenek a kapcsolatok Szerbiával, s folytatódhasson Koszovó európai integrációja, míg az Önrendelkezés úgy vélte, a visszavonásért cserébe Belgrádnak engedményeket kell tennie Pristina irányába.

Mivel az Egyesült Államok is a büntetővámok eltörlését kérte korábban, de ez nem történt meg, valamelyest megromlott az egyébként stratégiainak számító kapcsolat Pristina és Washington között.

A szavazás előtti felszólalásában Albin Kurti rámutatott, kormánya alig ötven napja állt fel, nemhogy száz napja, még száz órája sem volt arra, hogy bizonyítson. Szerinte a bizalmatlansági indítvány hátterében nem a büntetővámok ügye vagy a belügyminiszter menesztése áll, hanem az, hogy a koszovói és a szerb elnök területcserét akar megvalósítani a két ország között, és mindenki tisztában van azzal, hogy abba ez a kormány nem menne bele.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt nem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Pristina azt követően szabott ki büntetővámokat a szerbiai termékekre, hogy Belgrád megakadályozta Koszovó felvételét az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. (MTI)