A szerb parlament elfogadta a központi választói névjegyzékről szóló törvény módosítását: 133 képviselő szavazott igennel, 27 nemmel, kilencen tartózkodtak. A jogszabály az uniós csatlakozási folyamat, ezen belül a hármas klaszter megnyitása szempontjából kiemelt jelentőségű. Az EU bővítési biztosa, Marta Kos az X-en üdvözölte a döntést, fontos lépésnek nevezve a szabad és tisztességes választások felé, ugyanakkor a törvény gyakorlati alkalmazásától várja a valódi eredményt.

A központi névjegyzék évek óta az ellenzék egyik fő kifogása: pontatlanságát és nem kellően átlátható vezetését régóta a választási visszaélések egyik lehetséges forrásaként emlegetik. Most olyan módosítás született, amely egy új, állandó bizottság felállításával próbálja növelni az átláthatóságot és a közbizalmat, de az ellenzéki pártok jelentős része továbbra is szkeptikus, írja a NIN hetilap.

A törvény értelmében létrejön egy állandó bizottság, amely rendszeresen felülvizsgálja a központi választói névjegyzéket. Feladata a névjegyzék vezetésének és pontosságának ellenőrzése, az adatok frissítésének nyomon követése, valamint az ezzel kapcsolatos statisztikák és összesítések publikálása. A jogalkotói indoklás szerint a cél a pontosság javítása, a transzparencia növelése és a választók bizalmának erősítése.

A CESID ügyvezetője, Bojan Klačar szerint az első, viszonylag gyorsan érzékelhető változás a nagyobb átláthatóság lesz. Néhány hónapon belül több adat válik nyilvánosan hozzáférhetővé, például az, hogy egy adott címen hány választópolgár szerepel a névjegyzékben. Személyazonosításra alkalmas információkat nem tesznek közzé, de a választók és a politikai szereplők jobban ellenőrizhetik az aránytalanságokat és a gyanús mintázatokat.

Bizalom és kockázatok

Az ellenzéki pártok egy része úgy véli, hogy a törvény önmagában nem hoz érdemi változást, amíg a névjegyzék tényleges, terepen végzett revíziója nem történik meg. Kritika érte azt is, hogy a bizottság nem kap közvetlen végrehajtó jogköröket: a névjegyzék módosítása továbbra is az állami szervek feladata marad. A kormányoldal ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jogszabály nem hagy teret a manipulációnak, és szerinte az ellenzék csak azért bírálja a módosítást, hogy később is hivatkozhasson a névjegyzék problémáira.

A bizottságba öt tagot a kormánytöbbség, hármat az ellenzék, kettőt a civil szféra delegál. A döntésekhez kétharmados többségre, azaz tízből hét szavazatra lesz szükség, ráadásul feltétel, hogy mindhárom oldalról legalább két-két tag támogassa az adott határozatot. Így elvileg egyik szereplő sem tud egyoldalúan dönteni, kompromisszum nélkül. Klačar szerint ez a modell elvben megfelel a nemzetközi elveknek, de a gyakorlatban a bizottság összetétele, szakmai színvonala és a politikai akarat dönti el, mennyire lesz hatékony.

A végső kérdés ezért az, mennyiben valósul meg az, ami a törvény szövegében szerepel. A módosítás fontos eleme Szerbia uniós közeledésének, és formálisan erősítheti a választási rendszer átláthatóságát. Hogy ez a mindennapi gyakorlatban is így lesz-e, az a bizottság munkáján, a választói névjegyzék tényleges revízióján és a politikai szereplők együttműködési hajlandóságán múlik.