Ukrajna az ásványkincseibe történő befektetéseket illetően nyitott az együttműködésre a partnerországokkal, mivel ez része az ukrán győzelmi tervnek is – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, miután találkozott Rafael Grossival, az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.

Az államfő a sajtótájékoztatón emlékeztetett egyúttal arra, hogy Oroszország már 2014-ben elfoglalt ásványkincsekben gazdag területeket Ukrajnától. „Nyitottak vagyunk arra, hogy mindezt partnereinkkel együtt fejleszthetjük, akik fegyvereikkel, jelenlétükkel és szankciócsomagjaikkal segítenek megvédeni földünket és visszaszorítani az ellenséget” – idézte az ukrán elnököt az Interfax Ukrajina hírügynökség.

Zelenszkij azt is mondta, hogymár megvannak a munkaidőpontok Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja csapatának kijevi látogatására, a pontos időpontról és a csoport összetételéről megkezdődtek az egyeztetések. Hozzátette, hogy kedden egyebek mellett erről is beszélt telefonon Andrij Jermak, az elnöki iroda vezetője Michael Waltz amerikai elnöki nemzetbiztonsági tanácsadóval. Az ukrán elnöki iroda közleménye szerint Jermak és Waltz szót ejtettek az ukrán és az amerikai elnök mielőbbi személyes kapcsolatfelvételének szükségességéről is, írja az MTI.

Zelenszkij: Hajlandók vagyunk tárgyalni Putyinnal, de jelen kell lennie Amerikának és az EU-nak is

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna hajlandó tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de a tárgyalóasztalnál jelen kell lennie az Egyesült Államoknak és Európának is.

Zelenszkij, aki Piers Morgan brit újságírónak és televíziós személyiségnek adott másfél órás interjút, kijelentette: Ukrajna készen áll arra, hogy véget vessen a háború "forró szakaszának", és "jobban vágyik a békére, mint bárki a világon".

Hozzátette ugyanakkor: Ukrajnának erőteljes biztonsági garanciákra van szüksége annak érdekében, hogy Putyin ne kezdjen újból háborút "két hónap múlva, fél év múlva, egy év múlva".

Az ukrán elnök kijelentette: diplomáciai útra kell terelni a rendezést, és Ukrajna kész részt venni egy olyan tárgyalási formulában, amelyen Oroszország mellett az Egyesült Államok és Európa is jelen van, írja az MTI.

Hozzátette: véleménye szerint a leggyorsabban úgy lehet áttérni a konfliktus diplomáciai rendezésére, ha Ukrajna "már ma" garanciákat kap arra, hogy csatlakozhat a NATO-hoz.

Zelenszkij szerint Ukrajna felvételével a NATO egy erős hadsereggel bővülhet, ugyanakkor az ukrán NATO-tagság Oroszország számára is garanciát jelentene arra, hogy Ukrajna nem indít ellene háborút.

Arra a felvetésre, hogy Putyin éppen a NATO keleti bővítésére hivatkozva indította el a háborút, és továbbra is elfogadhatatlannak tartja Ukrajna NATO-csatlakozását, Zelenszkij úgy fogalmazott: az orosz elnök már akkor elkezdte az Ukrajna elleni katonai fellépést - először a Krím elfoglalásával -, amikor még nem volt szó Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásáról.

Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz invázió valós oka nem a NATO volt, viszont a háború kezdete óta több más ország csatlakozott az atlanti szövetséghez.

Az ukrán elnök kijelentette azt is, hogy ha már most feloldják a háború kezdete után Oroszország ellen foganatosított nemzetközi szankciókat, az növelné egy újabb orosz invázió kockázatát.

Szavai szerint Putyin ugyanis nagyon fél attól, hogy az orosz gazdaság összeomlik, és attól is, hogy az oroszok ezután szembefordulnak vele és akár hatalmát is elveszítheti. Ezért a háború befejezéséhez szükséges, hogy a nagyhatalmak diplomáciai és gazdasági lépéseket tegyenek Oroszországgal szemben.

Zelenszkij szerint Oroszország soha nem támadta volna meg Ukrajnát, ha Ukrajna az 1994-es Budapesti memorandum alapján nem mond le azokról a nukleáris fegyverekről, amelyek a Szovjetunió megszűnése után a területén maradtak.

Volodimir Zelenszkij ukrán vezető azt javasolta, hogy a Nyugat adjon Kijevnek atomfegyvereket és több rakétát „Oroszország megállítására”, vagy gyorsítsák fel országa NATO-csatlakozását.

"Semmit nem kaptunk cserébe a nukleáris fegyverek feladásáért" - fogalmazott. Hozzátette: Ukrajnának NATO-tagságot vagy NATO-fegyverzetet kellett volna kérnie a nukleáris fegyverek feladása fejében.

Kijelentette: az ukrajnai nukleáris fegyverek eltávolításáról Oroszország és az Egyesült Államok állapodott meg, Ukrajna viszont elvesztette védelmét és biztonsági garanciáit.

A háborús veszteségekről szólva az ukrán elnök azt mondta: 300-350 ezer közé tehető az elesett orosz katonák száma, 600-700 ezren megsérültek, és hozzávetőleg 50-70 ezer orosz katonát eltűntként tartanak nyilván.

Zelenszkij szerint az ukrán oldalon 45 100-an vesztették életüket a háború kezdete óta és 390 ezren sebesültek meg.