Az Európai Unióban, Norvégiában és Svájcban benyújtott menedékkérelmek száma mintegy 11 százalékkal csökkent tavaly - közölte a máltai székhelyű Európai Uniós Menekültügyi Ügynökség (EUAA).

A hétfőn közzétett jelentés szerint 2024-ben körülbelül 1,01 millió menedékkérelmet nyújtottak be, ez enyhe csökkenést jelent a 2023-as 1,14 millióhoz képest.

Németország továbbra is a legtöbb menedékkérelmet fogadó ország maradt Európában, noha a kérelmek száma az előző évhez képest egyharmaddal csökkent.

A lakosságszámhoz viszonyítva Ciprus és Görögország dolgozta fel legtöbb menedékkérelmet 2024-ben.

A szíriai állampolgárok menedékkérelmeinek száma 151 ezerre csökkent, ami 17 százalékos, míg az afgán kérelmeké 87 ezerre, ami 24 százalékos visszaesést jelentett. A török állampolgárok által benyújtott kérelmek száma pedig 45 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben.

A jelentésből kiderül, hogy latin-amerikai országok állampolgárai körében vegyes tendenciák voltak megfigyelhetők: a venezuelai kérelmezők száma rekordszintre, 74 ezerre emelkedett, ami 9 százalékos növekedés 2023-hoz képest, míg 18 százalékos visszaesés volt megfigyelhető a kolumbiai állampolgárok által benyújtott kérelmek számában; Kolumbiából tavaly 54 ezren folyamodtak nemzetközi védelemért Európában.

A Kanári-szigeteken meredeken emelkedett a tengeri úton, csónakkal érkező menedékkérők száma, ami a mali és szenegáli menedékkérelmek több mint kétszeres növekedéséhez vezetett 2023-hoz képest.

A mali állampolgárok 17 ezer, a szenegáliak pedig 14 ezer kérelmet nyújtottak be az EU-ban, Norvégiában és Svájcban, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.

Az EU tagállamai, valamint Norvégia és Svájc 4,4 millió Ukrajnából érkező menekültet fogadott be. A menekültek fele Németországban és Lengyelországban talált menedéket, de a lakosságarányt tekintve Csehország fogadta a legtöbb menekültet - közölte az EUAA.

Európában tavaly átlagosan 42 százalékban fogadtak el menedékkérelmeket. A szíriaiak által benyújtott kérelmek elfogadási aránya meghaladta a 90 százalékot, míg az afgánoké mintegy 67 százalék volt, szemlézi a jelentést az MTI.

Az uniós ügynökség megjegyezte, hogy az összes tavaly benyújtott kérelem 48 százaléka olyan országok állampolgáraitól érkezett - például bangladesiektől, marokkóiaktól és tunéziaiaktól -, akiknek esetében az elfogadási ráta általában alacsony.