Három évtizeddel a boszniai háború befejezése után is országszerte veszélyt jelentenek az elaknásított területek, mintegy 93 ezer ember él olyan helyen, amelyet nem aknamentesítettek - közölte a BBC balkáni irodája.

A polgári ügyekért felelős boszniai minisztérium tájékoztatása szerint ezek a területek közvetlen veszélyt jelentenek az emberekre, és nehezítik a gazdasági fejlődést, főként az ország elhagyatottabb, falusi és hegyes részein.

Az 1992-1995-ös boszniai háború befejezése óta 1781 aknabaleset történt, amelyek következtében 624 ember vesztette életét, a legutóbb 2023-ban történt ilyen.

A háború végén az ország területének 8,2 százaléka, azaz körülbelül 4200 négyzetkilométernyi terület volt elaknásítva. Ennek 80 százalékát az utóbbi három évtizedben sikerült aknamentesíteni, de még mindig körülbelül 1,6 százaléknyi, azaz 823 négyzetkilométernyi területen lehetnek aknák - közölte az illetékes tárca.

Enis Horozović, a boszniai aknamentesítési központ igazgatója szerint a háborút követően nem voltak teljesen pontosak az aknákra vonatkozó térképek, ami megnehezítette az aknamentesítést. A munka a külföldi pénzügyi segítségtől függött, a támogatók pedig gyors eredményeket akartak - tette hozzá. Mint mondta, évente körülbelül 75 négyzetkilométert tudnak aknamentesíteni, ez pedig körülbelül 30 millió euróba kerül.

Véleménye szerint, ha meglesz a szükséges támogatás, akkor negyven évvel a háború lezárását követően, 2035-re teljesen aknamentessé válhat Bosznia-Hercegovina.

Bosznia-Hercegovina jelenleg a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a határán húzódik. (MTI)