A negyedszázados hatalomra kerülését ünneplő filmben az orosz elnök beszélt a nukleáris fegyverek ukrajnai bevetésének lehetőségéről, a tűzszünetről alkotott elképzeléseiről, és válaszolt arra, hogy miért nem kezdődött el 2014-ben egy "különleges katonai művelet".

Oroszországnak eddig "nem volt szüksége nukleáris fegyverek bevetésére" Ukrajnában - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című dokumentumfilmhez adott interjúban, írja a Euronews.

Az ukrajnai invázió kezdete óta a nyugati országok többször is aggodalmukat fejezték ki egy nukleáris háború miatt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az ilyen aggodalmakat az újságok "spekulációinak" nevezte. Maga Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nem áll szándékában először atomfegyvereket bevetni, de megjegyezte, hogy haditechnikai szempontból az ország készen áll – bárhogy is alakul a helyzet.

Moszkva tavaly novemberben frissítette nukleáris doktrínáját. A nukleáris fegyvereket továbbra is "elrettentő eszköznek tekinti, amelynek használata szélsőséges és kötelező intézkedés", de növelte azon forgatókönyvek számát, amelyekben Moszkva fenntartja a jogot a használatukra.

A Szaida Medvegyeva és Pavel Zarubin által készített Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című dokumentumfilmben elhangzottak egyes részleteit a Telegramon tették közzé vasárnap – számolt be róla az MTI.

„Provokálni akartak minket, azt akarták, hogy hibázzunk” – mondta az orosz elnök. „Nem volt szükség annak a fegyvernek a használatára, amit az imént említett. Remélem, nem is lesz rá szükség” – fogalmazott a nukleáris fegyverek esetleges bevetésével kapcsolatban.

Elég erőnk és eszközünk van ahhoz, hogy amit 2022-ben elkezdtünk, azt logikusan befejezzük, és olyan eredménnyel, amilyenre Oroszországnak szüksége van

– tette hozzá az orosz elnök.

A megbékélés elkerülhetetlen

Putyin szerint "minden tragédia ellenére, amit most átélünk", a megbékélés Oroszország és Ukrajna között elkerülhetetlen, és csak idő kérdése.

Mióta Donald Trump visszatért a hatalomba, Washington aktívan sürgeti mindkét felet a béketárgyalások érdekében. Moszkva és Kijev közölte, hogy a háború befejezésére törekszik, de számos feltételt szabott. Júniusban Vlagyimir Putyin előterjesztette "béketervét", amelynek két fő pontja az volt, hogy Ukrajna elutasítja a NATO-csatlakozást, és kivonja az ukrán csapatokat Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja területéről, majd Kijev elismeri az "új orosz régiókat". Zelenszkij kategorikusan elutasította Putyin követeléseit, a Nyugat pedig teljesíthetetlennek nevezte azokat. Az ukrán elnök többször kijelentette, hogy "Ukrajna területi integritása nem alku tárgya".

Arra a kérdésre, hogy 2014-ben elkezdődhetett volna-e egy "katonai különleges művelet", Putyin azt mondta, hogy Oroszország akkor még nem állt készen a "frontális konfrontációra az egész kollektív Nyugattal", és ehhez "komoly felkészülésre volt szükség". Az orosz elnök elmondta, hogy a végsőkig reméli, hogy "a donbászi problémát békés eszközökkel" sikerül megoldani.

„2014-ben egyszerűen arra kényszerültünk, hogy meghozzuk a döntést a krími és a szevasztopoli lakosok támogatásáról. Mert a másfajta magatartás azt jelentette volna, hogy kitesszük őket az elszakadásnak. Abból indultam ki, hogy ez természetesen az ismert súlyos nehézségekkel járna. Így is lett – 2014-ben azonnal szankciókat vezettek be” – mondta, majd hozzáfűzte: „Úgy gondolom, helyesen tettük, amit akkor tettünk.”

Megjegyezte azt is, hogy Oroszország gazdasága szerinte azóta csak erősödött „2014 óta olyan nagyot ugrottunk, köszönhetően azoknak a szankcióknak, amelyeket a nyugati országok a krími események után hoztak Oroszország ellen” – fogalmazott.