Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával. Az Egyesült Államok részéről Donald Trump elnök is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, miközben Moszkvát világos figyelmeztetésben részesítették: ha nem csatlakozik a békefolyamathoz, szankciókra és megnövelt fegyverszállításokra számíthat.

Mint korábban megírtuk, a brit, francia, német és lengyel kormányfők telefonon egyeztettek Donald Trumppal, hogy hivatalosan is támogassák az Egyesült Államok tűzszüneti javaslatát. A kijevi találkozóra egy nappal azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 9-i katonai parádén több tucat külföldi vendéget – köztük Hszi Csin-ping kínai elnököt – látott vendégül Moszkvában.

A 30 napos tűzszünet hétfőtől, május 12-től lép életbe, erre vonatkozóan az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nincsenek előfeltételei, a harcoknak minden fronton – a levegőben, vízen és szárazföldön – véget kell vetni.

A céljuk nem más, mint a humanitárius enyhülés, a civil áldozatok csökkentése és az eszkaláció megállítása – közölte az EuroNews.

Zelenszkij mellett Kijevben személyesen vett részt Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk, Lengyelország kormányfője is. A vezetők közösen hívták fel Trumpot, aki már korábban is kulcsszerepet vállalt a megállapodás előkészítésében és a tűzszüneti javaslatot sürgette.

A csúcstalálkozón nemcsak a fegyverszünetről született döntés, hanem egy egységes nyugati üzenet is megfogalmazódott Moszkva felé.

Emmanuel Macron közölte: ha Oroszország nem tartja be a tűzszünetet, akkor az Egyesült Államokkal az Európai Unióval együttműködve összehangolt, súlyos gazdasági szankciókat léptetnek életbe, és felgyorsítják az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor még pénteken úgy nyilatkozott: Moszkva „elvben nyitott” egy 30 napos tűzszünetre, de azt csak bizonyos feltételek mellett támogatja. Hogy ezek a feltételek mihez kötődnek, egyelőre nem világos.

A Kijevbe látogató vezetők a Függetlenség téren lerótták tiszteletüket az elesett ukrán katonák előtt, majd tárgyalóasztalhoz ültek Andrij Sibiha külügyminiszter és Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője jelenlétében.

Az esemény szimbolikus súlya jelentős, hiszen a nyugati vezetők egy egységes fellépést demonstráltak az orosz agresszióval szemben.

Macron, Starmer és Merz közösen, vasúton érkeztek Kijevbe, egyfajta szolidaritási gesztusként, míg Tusk külön úton csatlakozott a delegációhoz. A nemzetközi reakciók egyértelműek: a békét csak közösen, a nemzetközi jog és szuverenitás tiszteletben tartásával lehet elérni.

Moszkva nemet mondott: Oroszország szerint a tűzszünet egyoldalúan kedvezne Ukrajnának

A Kreml elutasítja az Ukrajna és Oroszország közötti, feltétel nélküli 30 napos tűzszünetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 10-én. Habár egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Oroszország ellen, hogy beleegyezzen egy hosszabb tűzszünetbe, Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője az ABC News-nak adott nyilatkozatában közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának. Moszkva szerint a tűzszünet egyoldalúan kedvezne Ukrajnának, amíg a Nyugat továbbra is fegyverekkel támogatja Kijevet.

Mint arról korábban beszámoltunk, május 10-én Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő. A vezetők közös nyilatkozatban sürgették Oroszországot, hogy egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli tűzszünetbe, és támogatásukról biztosították Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezését is.

Trump május 8-án jelentette be a 30 napos tűzszüneti javaslatot, amely szerint az Egyesült Államok és partnerei – az Európai Unióval együtt – további szankciókat vezetnek be, ha Oroszország megsérti a megállapodást.

„Elnökként továbbra is elkötelezett leszek Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtése mellett, az európaiakkal együtt… Ennek a tűzszünetnek végső soron egy békemegállapodás felé kell vezetnie” – mondta Trump.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az X-en megjelent bejegyzésében kijelentette, hogy az EU újabb, célzott szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, ha Moszkva megsérti a tűzszünetet vagy elutasítja a béketárgyalásokhoz vezető lépéseket.

Peszkov az ABC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy egy ilyen ideiglenes fegyvernyugvás „előnyt jelentene Ukrajnának”, mivel lehetőséget adna új csapatok kiképzésére és a már aktív egységek pihentetésére. „Akkor miért kellene ilyen előnyt biztosítanunk Ukrajnának?” – tette fel a kérdést, egyértelművé téve, hogy Moszkva nem látja értelmét a tűzszünetnek a jelenlegi körülmények között.

Peszkov azt is leszögezte, hogy Oroszország csak akkor hajlandó a harcok leállítására, ha a Nyugat leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnába.

Ellenkező esetben a 30 napos tűzszünet – szerinte – stratégiai előnyhöz juttatná Kijevet, és ezzel veszélyeztetné Oroszország katonai céljait – közölte a Kyiv Independent.

Peszkov az orosz állami televízióban úgy fogalmazott, hogy Oroszország „nem fél a szankcióktól”. Mint mondta: „Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását”. Hozzátette: Oroszország hozzászokott a büntetőintézkedésekhez, és nem hajlandó megváltoztatni álláspontját a fegyverszállítások miatt.

A Kreml szóvivője ugyanakkor azt állította, hogy Vlagyimir Putyin elnök „mindent megtesz a probléma megoldása érdekében”, és a diplomáciai megoldást részesíti előnyben – noha szerinte ennek feltétele, hogy előbb világos katonai eredmény szülessen. Peszkov korábban „teátrálisnak” nevezte Ukrajna tűzszüneti felhívásait, és emlékeztetett rá, hogy az Oroszország által javasolt korábbi háromnapos tűzszünetek alatt is több támadás történt, írja a hirado.hu.

A nemzetközi nyomás továbbra is erősödik, miközben a háború elhúzódása és a humanitárius helyzet súlyosbodása egyre sürgetőbbé teszi a diplomáciai megoldások keresését. A következő napokban dőlhet el, hogy a nyugati tűzszüneti kezdeményezésből lehet-e valós előrelépés, vagy tovább mélyül a szembenállás Moszkva és a nemzetközi közösség között.