Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát - közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Szerdán közzétett ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára.

Egyúttal helyt adott a The New York Times újságírójának a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérelemének, és rámutatott: az uniós bizottságnak a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos válaszai a teljes eljárás során feltételezéseken, vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal, amelyre mintegy 2,7 milliárd eurót szabadított fel. A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.

Egy, a The New York Times napilapnak dolgozó újságíró hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez, mondván, fényt deríthetnek a megállapodásokra. Az uniós bizottság azzal utasította el ezt a kérelmet, hogy nem rendelkezik a dokumentumokkal, az üzeneteket Ursula von der Leyen nem őrizte meg.

Szerdán közzétett ítéletében az uniós bizottság helyt adott a The New York Times újságírója kérelemének, és rámutatott: a kérelmező "releváns és egybehangzó" bizonyítékokat nyújtott be, amelyek alátámasztják, hogy az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója szöveges üzeneteket váltott az oltóanyagok beszerzésével kapcsolatban. Ezzel a kérelmező "sikeresen megdöntötte a kért dokumentumok nemlétezésére és birtoklásának hiányára vonatkozó vélelmet" - fogalmaztak.

Az uniós bizottság közölte: az Európai Bizottság nem állíthatja pusztán azt, hogy nem rendelkezik a kért dokumentumokkal, hanem olyan hihető magyarázattal kell szolgálnia, amely lehetővé teszi annak megértését, hogy miért nem fellelhetők, azaz miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok.

Az Európai Bizottság azt sem fejtette ki hihető módon, hogy miért vélte úgy, hogy a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzése keretében váltott szöveges üzenetek nem tartalmaznak olyan fontos vagy nyomon követést igénylő információkat, amelyeket megőrzését biztosítani kell - írták.

Mindezek ismeretében az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amely megtagadta a The New York Times újságírójától az uniós bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetekhez való hozzáférést - tette hozzá ítéletében az uniós bíróság.

Az Európai Bizottság közleményben reagált az uniós bíróság szerdai ítéletére mondván: tudomásul veszi a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemről szóló a határozatot.

Közölték, az uniós törvényszék szerint az Európai Bizottságnak részletesebben kellett volna kifejtenie, miért nem rendelkezik a kért típusú dokumentumokkal. Az uniós törvényszék azonban nem kérdőjelezi meg az Európai Bizottság dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nyilvántartási politikáját - hívták fel a figyelmet. A vonatkozó szabályok az Európai Bizottság nyilvántartásainak integritását és a teljes átláthatóságot hivatottak biztosítani azáltal, hogy a testület által készített vagy kapott fontos dokumentumok könnyen hozzáférhetők legyenek - írták.

"Az átláthatóság mindig is kiemelkedő fontosságú volt az Európai Bizottság és elnöke, Ursula von der Leyen számára. Továbbra is szigorúan alkalmazzuk a kötelezettségeink betartatása érdekében hatályos jogi kereteket. Továbbra is teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a nyitottság, az elszámoltathatóság és az összes érdekelt féllel, köztük az uniós intézményekkel, a civil társadalommal és az érdekképviseletekkel folytatott egyértelmű kommunikáció fenntartása mellett" - tették hozzá.

A Pfizergate néven ismertté vált ügy azzal kezdődött, hogy európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz. Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, 2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban. Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket.

Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek "múlékonyak", és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe. Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit. (MTI)