Három napja vita zajlott az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyen bizottsági elnök elleni bizalmatlansági indítvány kapcsán, amelyről július 10-én, csütörtökön döntenek. A kezdeményező Gheorghe Piperea román AUR-képviselő, aki a Pfizergate botrányra hivatkozva nyújtotta be az indítványt, de a vita ennél jóval szélesebb politikai és ideológiai kérdéseket is érintett.

Gheorghe Piperea 76 képviselő támogatásával kezdeményezte a bizalmatlansági szavazást. A fő vád szerint von der Leyen titokban, SMS-ben tárgyalt Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával a vakcinabeszerzésekről a COVID-járvány idején. Az EU Bírósága idén májusban hatályon kívül helyezte az Európai Bizottság korábbi döntését, amellyel megtagadta ezen üzenetek nyilvánosságra hozatalát. Az Európai Ügyészség emiatt vizsgálatot is indított.

A bizalmatlansági indítvány szerint a Bizottság elnöke átláthatatlan módon járt el, figyelmen kívül hagyva a közérdeket. Emellett szóvá tették a nemzeti hatáskörök gyengítését, a brüsszeli döntéshozatal átláthatatlanságát, valamint állítólagos beavatkozásokat a román és a német választásokba is.

Az indítvány elfogadásához az EP 720 tagjából legalább 361-nek kell igennel szavaznia, és a jelenlévő képviselők kétharmados támogatására is szükség van – ez a jelenlegi politikai felállás alapján szinte kizárt, mivel az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták (S&D) és a liberálisok (Renew Europe) többsége továbbra is támogatja Von der Leyent.

Von der Leyen tagadja a vádakat

A vitában Ursula von der Leyen visszautasította a vádakat. Szerinte a bizalmatlansági indítvány „szélsőségesek kézikönyvéből” származik, melynek célja a társadalom megosztása és az európai demokrácia aláásása. A Pfizerrel való kommunikációját a világjárvány miatti válságkezelés részeként értékelte, és hangsúlyozta, hogy minden tagállam azonos hozzáférést kapott az oltásokhoz.

A szocialisták és a liberálisok ugyan nem támogatták az indítványt, de kritikus hangokat is megütöttek. Iratxe García Pérez (S&D) figyelmeztette az EPP-t, hogy ne működjön együtt a szélsőjobboldallal, míg Valérie Hayer (Renew) nagyobb átláthatóságot sürgetett a Bizottság részéről – írja a Mandiner.

Kemény bírálat a jobboldali pártoktól

A jobboldali frakciók, köztük a Patrióták Európáért (PfE), amelynek tagja a Fidesz–KDNP is, élesen bírálták von der Leyent. A vakcinabeszerzést hatalmi visszaélésnek nevezték, a Fidesz pedig a brüsszeli elit uralmát ostorozta. Gál Kinga szerint von der Leyen „Manfred Weber bábja, aki a baloldal érdekeit szolgálja ki.”

Manfred Weber a megmentő szerepében

Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője kiállt von der Leyen mellett, és egységes szavazást ígért az EPP képviselőitől. Szerinte a bizalmatlansági indítvány célja az EU destabilizálása, von der Leyen pedig felelősen járt el a járvány idején. Egyben hangsúlyozta az EPP „vörös vonalait”: az EU-pártiság, Ukrajna támogatása és a jogállamiság védelme.

Weber politikai kampányt is épít az ügy köré és az EPP-t mutatja be az autoriter tendenciák megállítójaként. Donald Tusk, Andrej Fiala és Magyar Péter nevét is említette mint példákat. Magyar Péter és a Tisza Párt még 2024-ben csatlakoztak az EPP-hez, Weber pedig stratégiai szövetségest lát bennük az Orbán-kormány ellen.

Az EPP belső ellentétei is kiéleződtek, mivel a frakció liberális és konzervatív tagjai között feszültségek vannak a zöldpolitika és a szélsőjobbal való együttműködés miatt.

A szavazás tétje

Bár az indítvány várhatóan elbukik, a vita rávilágított az Európai Bizottság iránti bizalom megingására és a brüsszeli koalíciók törékeny voltára. Ursula von der Leyen pozícióját megerősítheti a túlélés, de ha a támogatása gyengébb lesz a vártnál, az politikai vereségként értelmezhető.

A Mandiner megjegyzi, hogy Manfred Webernek a csütörtöki szavazás a frakció egységének próbája, miközben a szocialisták és liberálisok nyomása hosszabb távon megnehezítheti a koalíció fenntartását. Ursula von der Leyen és Manfred Weber szövetsége egyelőre stabil, de a háttérben politikai újrarendeződések is elindulhatnak.