A kulturális és nyelvi sokszínűség és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása alapvető uniós érték, csakúgy, mint a részvételi demokrácia elve - jelentette ki Hadja Lahbib egyenlőségért felelős uniós biztos csütörtökön Strasbourgban.

A "Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért" elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló uniós parlamenti plenáris vitában a biztos elmondta: ezen értékek fényében vizsgálja meg alaposan a bizottság a kezdeményezést.

Lahbib felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy minden uniós intézkedésnek összhangban kell állnia az uniós szerződések által rögzített hatáskörökkel, a hatáskörökön túli kérdések pedig továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartoznak.

A bizottság a kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló döntés keretein belül jelenleg is vizsgálja, hogy szükségesek-e további intézkedések az abban megfogalmazott aggodalmak kezelésére - közölte.

Lahbib kiemelte: a kohéziós politika az Európai Unió beruházási politikája, amely a régiók, városok és vidéki térségek fejlődését szolgálja. "A cél, hogy az emberek ott maradhassanak, ahol otthon érzik magukat - ehhez munkahelyeket, közszolgáltatásokat és jobb életminőséget kell biztosítanunk az európaiak számára" - fogalmazott.

A biztos szerint az Európai Unió már most is jelentős forrásokat fordít a társadalmi befogadás és a kulturális sokszínűség támogatására: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) mintegy 22 milliárd eurót biztosít a marginalizált csoportok integrációjára, míg az Európai Szociális Alap Pluszból további 2 milliárd euró jut olyan közösségek támogatására, amelyek sajátos nyelvi és kulturális jellemzőkkel bírnak. Emellett 5,2 milliárd eurót különítettek el kulturális és örökségvédelmi kezdeményezésekre.

Lahbib kiemelte: a kohéziós politika a "megosztott irányítás" elvén alapul, vagyis a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok közösen alakítják ki és hajtják végre a programokat. "Az egyik alapelvünk a partnerség, amely biztosítja a civil társadalom és a marginalizált csoportokat képviselő szervezetek érdemi részvételét a teljes folyamat során" - mondta.

Hangsúlyozta: a kohéziós politika külön figyelmet fordít az Alapjogi Charta rendelkezéseire, különösen a 21. cikkre, amely tiltja a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkriminációt. Mint fogalmazott: "Politikánk már most is választ ad számos olyan aggályra, amelyet ez a polgári kezdeményezés megfogalmazott."

Emlékeztetett: a polgári kezdeményezés nyomán már évekkel ezelőtt szigorították a diszkriminációmentességre vonatkozó szabályokat.

Az uniós források felhasználása ma már szorosan kötődik az Alapjogi Chartának való megfeleléshez - hangsúlyozta. A támogatások előfeltétele a diszkrimináció megelőzését szolgáló mechanizmusok megléte a programok minden szakaszában.

Gál Kinga fidszes EP-képviselő felszólalásában hangsúlyozta: az európai polgári kezdeményezés, amelyet a régiók egyenlőségéért indítottak, "szívügye", és immár tizenkét éve követi nyomon annak küzdelmes alakulását. A fideszes EP-képviselő személyes példával indokolta elkötelezettségét: édesapja szülőföldje egy olyan magyarok lakta régió Romániában, amely szerinte kiemelt figyelmet érdemelne.

Gál hangsúlyozta: azok a régiók, amelyeket sajátos nemzeti, kulturális, nyelvi vagy vallási jellemzők különböztetnek meg a környezetüktől, hasonló problémákkal küzdenek. "Elvándorolni kényszerülnek a fiatalok, mert nem egyenlőek az esélyeik, nincs egyértelmű jövőkép" - fogalmazott.

Szerinte az Európai Bizottságnak a kohéziós politika és a jogalkotás eszközeivel lehetősége lenne arra, hogy támogassa a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó, mintegy 50 millió uniós állampolgárt. Mégis - tette hozzá - "a politikai akarat mindig hiányzik hozzá", pedig nem elvont normaalkotásról van szó, hanem "konkrét helyzetekről és életekről".

"Konkrét cselekvésre van végre szükség: előmozdítani ezen közösségek boldogulását szülőföldjükön, megőrizni a kulturális értékeket és hagyományokat vagy olyan beruházásokat eszközölni, amelyekkel megelőzhetőek olyan természeti katasztrófák, mint például a székelyföldi árvizek vagy a parajdi sóbánya esete" - sorolta Gál.

A képviselő bírálta az Európai Bizottság hozzáállását, amelyet "ellenségesnek és megkülönböztetőnek" nevezett. Úgy fogalmazott: "Most itt az idő, hogy cselekedjen végre több mint 1 millió állampolgár közös kérésére!"

Gerzsenyi Gabriella, a Tisza párt EP-képviselője felszólalásában személyes tapasztalatait osztotta meg arról, milyen egy nemzet részének lenni egy országhatáron kívüli régióban. Mint mondta, kárpátaljai magyarként gyermekként is megtapasztalta azokat a kihívásokat, amelyekkel a kisebbségi közösségeknek szembe kell nézniük. Ugyanakkor - tette hozzá - azt is látta, hogy "micsoda erőt ad a nemzethez való tartozás, a közös nyelv és a kultúra".A képviselő hangsúlyozta, hogy az európai polgári kezdeményezést 1,4 millió uniós polgár írta alá, ami szerinte "az első lépés a sikerhez". Gerzsenyi egyetért az aláírókkal és a kezdeményezés alapelveivel.

Kiemelte: a kohéziós politika legfontosabb célja a regionális egyenlőtlenségek leküzdése, és ezáltal valósulhat meg a "senkit nem hagyunk hátra" elv. Úgy látja, a nemzeti régiók megfelelő jogi elismerése jó lehetőséget teremthet ehhez.

"Hiszem, hogy a kohéziós politika által a nemzeti régiók sokszínűsége erősödhet, kulturális és nyelvi sajátosságaik pedig kiteljesedhetnek" - fogalmazott. Hozzátette: az uniós támogatásoknak helyben kell hasznosulniuk, a közösségi összetartozást erősítve - "ez alól pedig a nemzeti régiók sem lehetnek kivételek". (MTI)