A hadgyakorlaton 13 nemzet több mint 2000 katonája vesz részt, többek között az Egyesült Államokból, Németországból, Romániából, Lengyelországból, Ukrajnából és Moldovából.

NATO-csapatok részvételével nagyszabású hadgyakorlat kezdődött Grúziában annak ellenére, hogy a kaukázusi országot az utóbbi időben a Nyugat-barát út elhagyásával és az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok erősítésével vádolják.

Az ország alkotmányában célként szerepel a NATO-tagság – amelynek pályázatát a katonai szövetség 2008-ban jóvá is hagyta –, de az elmúlt években tapasztalt demokratikus visszalépés miatt Grúzia egyre inkább ellentétbe került nyugati partnereivel és az Európai Unióval.

A grúz védelmi minisztérium közlése szerint az Agile Spirit 2025 hadgyakorlat augusztus 8-ig tart a főváros, Tbiliszi közelében, és egy szélesebb körű közös gyakorlatsorozat része.

A grúziai hadgyakorlatok várhatóan éleslövészeti gyakorlatokat és a litván-lengyel-ukrán dandárral közös műveletet is tartalmaznak, írja az Euronews.

Az EU elveszíti Grúziát?

A hónap elején az Európai Parlament elítélte a jogállamiság gyengülését és a Grúz Álom kormánypártra nehezedő ​​növekvő orosz nyomást. A Strasbourgban megfogalmazott állásfoglalás rámutat, hogy a grúz kabinetre orosz befolyás nehezedik, és követi a manipuláció és megfélemlítés módszereit. Ezek ellentétesek az EU értékeivel, nem a csatlakozás felé vezetnek.

A Grúz Álom szerint az ellenzék az EU-val együtt a nemzeti érdekek ellen dolgozik.

A tavaly őszi grúziai választások több mint hat hónapig tartó tiltakozási hullámot váltottak ki, a tűntetők választási csalással vádolták a tbiliszi kormányt.

Az EU-t nagyon aggasztja, hogy a grúz hatóságok a demonstrációkat követően több hullámban újságírókat és ellenzékieket tartóztattak le. A hatóságok az elmúlt hónapokban legalább hét ellenzéki személyt tartóztattak le.

Grúzia 2022 márciusában kérte felvételét az EU-ba Ukrajnával és Moldovával együtt, és 2023 decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt.

Alig néhány hónappal később a Brüsszel és a grúz kormány közötti nézeteltérések arra késztették a két felet, hogy befagyasszák a bővítési folyamatot. 2024-ben felfüggesztették az Európai Békefenntartási Eszköz 30 millió eurós pénzügyi támogatását, és az idei évre sem terveznek uniós támogatást.