Az olasz hatóságok őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, akit a 2022 szeptemberében az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek ellen végrehajtott robbantások egyik szervezőjeként tartanak számon – számolt be róla csütörtökön a Mandiner.

Szerhij K. ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indul eljárás.

Szerhij K. ellen robbantásban való bűnrészesség, szabotázs és jelentős vagyoni károkozással járó rongálás miatt indul eljárás. A nyomozás szerint a gyanúsított egy csoport tagjaként 2022. szeptember 26-án robbanószerkezeteket helyezett el a Balti-tenger mélyén futó vezetékeken a dániai Bornholm-sziget közelében. A csapat egy Rostockból induló vitorlás jachttal jutott el a helyszínre; a hajót egy német cégtől bérelték ki hamis okmányokkal és közvetítők segítségével.

Kiderült, a robbantás szervezője nem egyszerű katona volt

A német Bild arról számolt be, hogy Szerhij K. fontos pozíciókat töltött be az ukrán hadseregben és az SZBU, vagyis az ukrán titkosszolgálatnál.

Az elkövető századosként szolgált az ukrán hadseregben, korábban az SZBU hírszerző ügynökségnél dolgozott, és egy elit légvédelmi egységet vezetett a 2022-es háború első hónapjaiban.

A sajtóértesülés szerint 2022 májusában kapott megbízást arra, hogy két katonával és civil búvárokkal együtt részt vegyen egy titkos küldetésben: a 20 milliárd dolláros Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásában, amely orosz gázt szállított Európába a Balti-tengeren keresztül. Az akciót az akkori ukrán vezérkari főnök, Valerij Zalusnij koordinálhatta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítólag csak később értesült a tervezett akcióról, amelyet Washington nyomására sem sikerült leállítani.

A Bild úgy tudja, Szerhij K. elfogásával sem ért véget a nyomozás, a nemzetközi elfogatóparancs alapján továbbra is keresik a szabotázsakció többi résztvevőjét.

A német energiaellátás szempontjából pótolhatatlan Északi Áramlat vezetékeket 2022 szeptember végén robbantották fel, a négy csővezetékből három működésképtelenné vált. Berlin már korábban korlátozta a gázszállítást Oroszországból. A robbantást követően sokáig Moszkvát gyanúsították az akcióval, az oroszok ugyanakkor már a kezdetektől Ukrajna szabotázsakciójáról beszéltek. Az orosz-ukrán konfliktus és a Nyugat Moszkvával szemben kialakított álláspontját nagyban befolyásolta a vezetékek felrobbantása.

Az elmúlt hónapokban Donald Trump amerikai elnök többször is felszólította Németországot a vezetékek helyreállítására és a szállítás újraindítására, ugyanakkor mind Berlin, mind Brüsszel elzárkózott ettől. Az Északi Áramlat-2 vezetéket nem sokkal annak felrobbantása előtt helyezték üzembe, ám az orosz-ukrán háború miatt a helyreállításra eddig semmilyen erőfeszítés sem történt. A Nyugat az orosz energiafüggőség megszüntetését tűzte ki célul, még annak ellenére is, hogy Európa versenyképességét jelentősen visszaveti a sokkal drágább, részben szintén orosz eredetű cseppfolyósított földgáz.