„Európa hibrid háborúban áll, és ezt nagyon komolyan kell vennünk – egységes, határozott válaszra van szükség” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Von der Leyen szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt, tudatos támadások célpontjai. Mint mondta, orosz vadászgépek megsértették Észtország légterét, drónok repültek el Belgium, Lengyelország, Románia, Dánia és Németország fölött, miközben kiber- és dezinformációs akciók bénítottak meg repülőtereket, logisztikai központokat és egyes tagállamok választási folyamatait. Az elnök szerint ezek az incidensek „nem véletlenszerű zaklatások, hanem egy célzott, fokozódó kampány részei”, amelynek célja az uniós polgárok megfélemlítése, az európai egység megbontása és az Ukrajnának nyújtott támogatás gyengítése.

„Ideje nevén nevezni a dolgokat: ez hibrid háború, amelyet Európa ellen indítottak” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Európának egységesen kell reagálnia, és minden incidenst ki kell vizsgálnia, a felelősséget pedig nem szabad elkenni. „Az uniós terület minden négyzetcentiméterét meg kell védenünk. Oroszország megosztást akar, nekünk egységgel kell válaszolnunk” – mondta.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európának nem elég reagálnia a támadásokra, hanem el is kell rettentenie azokat. A tétlenség szerinte csak kiterjesztené a „szürke zónát”, amelyben a hibrid fenyegetések működnek. Kiemelte, hogy az Európai Unió alapvető küldetése a béke megőrzése, ami ma már az elrettentés és a gyors reagálás képességét is jelenti, írja az MTI.

Von der Leyen bejelentette, hogy az unió a Readiness 2030 elnevezésű védelmi kezdeményezés keretében mintegy 800 milliárd eurót mozgósíthat védelmi célokra az évtized végéig. Két héten belül a bizottság bemutatja a „Preserving Peace – A béke megőrzése” című részletes védelmi ütemtervet, amely közös célokat, mérföldköveket és határidőket tartalmaz majd a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére.

Az elnök szólt a keleti határok védelmére hivatott „Eastern Flank Watch” és drónfal-kezdeményezésekről is. Mint mondta, a drónok elleni védekezés jelenleg nem fenntartható, mivel a tagállamok gyakran drága vadászgépeket kénytelenek bevetni olcsó, tömeggyártott eszközök ellen. Olyan rendszert kell kiépíteni, amely gyors, hatékony és megfizethető, képes a drónok észlelésére, elfogására és semlegesítésére – taglalta. Von der Leyen szerint az ukrán tapasztalatok ezen a téren különösen értékesek, hiszen Ukrajna „az innováció és a gyors alkalmazkodás laboratóriuma lett”.

Kiemelte, hogy az európai biztonság nem valósítható meg erős európai védelmi ipar nélkül. Szükség van arra, hogy az uniós beruházásokból származó haszon és munkahely Európában maradjon, ezért minden, uniós forrásból támogatott védelmi projekt legalább 65 százalékát uniós gyártóknak kell megvalósítaniuk. Mint mondta, a védelmi beruházások már most új gyárak és munkahelyek létrejöttét segítik elő, és hozzájárulnak az európai ipar versenyképességéhez is.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a hibrid hadviselés elleni küzdelem nemcsak fegyvereket és technológiát igényel, hanem gyorsreagálású kiberbiztonsági stábokat, információs kampányokat és a dezinformáció elleni hatékony fellépést is. „A biztonság ma már szoftverekről, drónokról, adatokról és a társadalmi ellenálló-képességről is szól. Európának készen kell állnia arra, hogy minden fronton megvédje polgárait” – mondta.

László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: augusztustól novemberig vezető nemzetként Magyarország látja el Észtország, Lettország és Litvánia légtérrendészeti feladatait, spanyol és olasz katonákkal együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy 2015 óta ez már a negyedik ilyen alkalom.

A képviselő közölte: négy magyar Gripen vadászgép és nyolcvan magyar katona állomásozik Litvániában, és eddig tizenegy éles riasztásra kellett reagálniuk. Hozzátette: „Innen is köszönjük a Kecskeméti MH Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. repülődandár, a Veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, a Szolnoki MH Kiss József 86. helikopterdandár, valamint a Pápai MH 47. bázisrepülőtér szakállománya munkáját.”

László András hozzátette: „Hálásak lennénk, ha a szövetségeseink is kiállnának értünk – szóban és tettekkel egyaránt.” Emlékeztetett, hogy az ukrán vezetés korábban Magyarországot vádolta meg légtérsértéssel, amit abszurdnak nevezett. „És ezt az álhírt itt is megismételte a liberális frakció vezetője, Valérie Hayer. Szégyellje magát!” – fogalmazott.

A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy az ukrán elnök sorozatosan fenyegeti és zsarolja Magyarországot, nemcsak szóban, hanem „a Közép-Európa energiabiztonsága szempontjából kulcsfontosságú olajvezeték elleni támadásokkal is”. Hozzátette: „Ez elfogadhatatlan, ahogy az is, hogy az Európai Bizottság cinikusan letagadja az ügy jelentőségét.”

László András rámutatott, hogy Magyarország – tengerparti kikötő hiányában és a beszerzési lehetőségek fizikai korlátai miatt – mentességet kapott az orosz olajembargó alól, ezért „semmilyen uniós szankciót nem sért meg”. Ennek ellenére – mondta – az ukrán vezetés támadja a régiót ellátó olajvezetéket, és Zelenszkij elnök nyíltan zsarolja Magyarországot.

A képviselő bírálta az ukrán elnök kijelentéseit is, miszerint Ukrajna EU-csatlakozásáról az ukránok döntenek, és hangsúlyozta: „Mindenki tudja ebben a házban, hogy ez nem igaz. Az EU-tagsághoz zsaroláson keresztül nem vezethet az út.”

László András hozzátette: „A magyar emberek túlnyomó többsége nemet mondott Ukrajna EU-tagságára. Zelenszkij elnök úr, hagyja abba a zsarolást!”