Hogy a múlt heti témámmal kezdjem: a világháló jelen van az életünkben, s olyasmi is eljut hozzánk, amin csak ámulni tudunk hitetlenkedve, hogy ilyesmi is megtörténhet. Most éppen a budapesti Ferenciek tere az a fogalom, amiről – ha beütjük a keresőbe – nem a ferences szerzetesrend pesti belvárosi templomának történetét leíró tartalom, hanem elsőként (a tájékozatlanok számára) érthetetlen tartalmú fotók jelennek meg: a templom bejáratál egy szerzetes pappal vitatkozik egy politikus, miközben ott éktelenkedik egy zebrának öltözött minősíthetetlen valaki.
Az eset kedden történt, szeptember 23-án. Hadházy Ákos, aki a magyar Országházban független képviselőként van jelen, tavasz óta szervez keddenként tüntetéseket a gyülekezési törvény ellen, és a tiltakozók gyülekezésének helyszínéül éppen a Ferenciek terét választotta (ha jól számolom, legalább húsz alkalommal). Gondolom, ez a tér sokaknak – velük együtt nekem is – kultikus hely: a ferences templom naphosszat mindig nyitva áll az imára betérők számára, az előtte levő kis tér hangulata pedig múltidéző és egyenesen templomba hívogató. Hogy miért akarta az ellenzéki politikus tüntetési ponttá tenni, arra inkább ő adjon magyarázatot, ha tud. Arra viszont nincs értelmes válasz, hogy őt és tüntetőtársait miért zavarta a templom harangja, ha már odamentek, ahol harangozni szoktak. De zavarta őket. A világhálón is megtalálható felvételek szerint szeptember 23-án furcsa tüntetők akarták nagy hangon számon kérni a templomban lévőket, hogy miért harangoznak, amire az ajtóban szerzetesi ruhában megjelent Reisz Pál atya, hogy csendre és rendre intse őket, amire méltatlan beszólások következtek (szégyeld magad! pedofil pap!).
Ezek után a kölcsönös tisztelet talaján álló hívő és nem hívő emberek egyaránt a legtalálóbb módon reagáltak: misére mentek oda, ahol a harang szólt. A világhálón terjedt hívogatóra, másnap, szeptember 24-én, Szent Gellért napján igen szép számban megjelentünk az esti szentmisén a Ferenciek templomában. Ahogy befelé igyekeztünk az ajtón, ahol előző este az incidens zajlott, nyilván ott volt a levegőben a daccal vegyülő szándék, hogy minél többen mutassuk meg, mire való a tér és a templom. Később, odabent már minden egyszerű volt. Az emberek – közöttük felismerhettünk parlamenti képviselőt, államtitkárt, tévében sokszor látott műsorvezetőt – misére jöttek, Szent Gellért hittérítő püspökre, Imre herceg tanítómesterére emlékezve nyilván a hitüket is megvallani ott, éppen ott, ahol előző nap a gyülekezési szabadságra hivatkozva egy papot és egyházat gyaláztak. A padokban nem volt szabad hely, sokan végig is állták a misét, kitöltve az oszlopok közötti szabad helyeket. S ami meglepett, az a számomra szokatlanul hangos énekszó volt körülöttem. „Felmutat az égbe szent Gellért keresztje, /ahhoz ki hozzánk küldte, ki az Eszme./ Apostolod volt, boldog magyar nemzet,/ áldjuk a Szentet!” (Mintha gyerekkoromból szólna a bezdáni kórus éneke, de lévén, hogy a szöveget már nem tudom, később utánanéztem és volt miért rácsodálkoznom: a dallamát Tinódi Lantos Sebestyén 16. századi költőnkhöz, énekmondóhoz kötik).
S ez a mise is elmúlt. Elhalkultak az énekek, kifelé menet kommentárokat sem hallottam azon az egyszerű mondaton kívül, hogy milyen jó, hogy eljöttünk. Annál több ellenséges mondat került fel a Facebookra Hadházyéknál, jelezvén, hogy nem is értik, mi itt a baj, hiszen úgy vélik, ők jogosan tartanak a templomba is behallatszó, harsány és durva beszólásokkal teli manifesztációt, a jogtalan az, ha megszólal az őket zavaró harangszó. Hogy lássák, miről is van szó, ezeket a tüntetőket egy múltba utazással Újvidékre kellene szállítani a 2023-as karácsonyi, magyar nyelvű éjféli misére, amit túlharsogott a templom és a városháza közötti, Szabadságnak nevezett téren tartott turbó zene koncert – végtelen tiszteletlenséggel a Mária neve nagytemplomban éppen karácsonyukat ünneplő magyarok iránt. Akkor talán Hadházyék is megértenék, hogy az ignorálás ilyen szintjén zavarni más emberek életterét méltatlan dolog, kivéve ha polgárháborús hangulatot akar teremteni. Mert ami történt, nem szimpla incidens volt két politikai ellenfél között, ők most egyenesen az egyház ellen léptek fel, ők mentek oda, ők háborogtak harangszó miatt azon a helyen, ahol a templom már ott állt a török hódoltság alatt is – és ők sértegették a papokat.
Egyébként meg kultúrtörténeti szempontból is kultikus ez a hely, amit tisztelnie, s nem gyaláznia illene a Ferenciek terén tüntetni gyülekező magyar ellenzéknek is: ebbe a templomba járt egy világhírű nagy magyar művész. Miként az oltár előtti jobb oldali első padban az emléktáblán írja: „Napi imájában itt emelte lelkét a Mindenhatóhoz Liszt Ferenc”.
A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.
