Egyetlen ország sem áshatja alá az Európai Unió gazdasági biztonságát, emellett gyorsabb és megbízhatóbb ellátásra van szükség a létfontosságú nyersanyagok tekintetében – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyen a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó témáiról vitáztak, von der Leyen elmondta: a magas energiaárak továbbra is terhelik az unió versenyképességét. Ennek fő oka az importált fosszilis energiahordozóktól és a kiszámíthatatlan globális piactól való függőség, írja az MTI.

Kiemelte, hogy Európának saját kezében kell tartania a stratégiai tiszta technológiákat és gyártási kapacitásokat, mivel ezek nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgálják, hanem kulcsfontosságúak a versenyképesség és az uniós függetlenség szempontjából is. Hozzátette: a tiszta technológia térnyerése Európában nemcsak az energiabiztonságot erősíti, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy több közel- és távol-keleti ország már most jelentős összegeket fektet elektromos járművekbe, akkumulátorokba és más tiszta technológiákba, felismerve bennük a jövő gazdasági potenciálját és a függőségek csökkentésének lehetőségét. „Olyan energiára van szükség, amely nemcsak tiszta, hanem hazai termelésű és megfizethető is. A kérdés az, hogy mi, európaiak le akarjuk-e aratni a globális tiszta technológiai fellendülés gyümölcseit, vagy hagyjuk, hogy mások profitáljanak belőle” – fogalmazott.

Az uniós bizottsági elnök szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy új és veszélyes függőségi helyzetbe kerüljön, mivel az ilyen függőségek könnyen válhatnak politikai nyomásgyakorlás eszközévé. Figyelmeztetett: egyik napról a másikra exportkorlátozások léphetnek életbe, az ellátási láncok pedig megszakadhatnak.

Von der Leyen szerint Európának ellenőrzést kell szereznie mindazon technológiák felett, amelyek a jövőjét alakítják, valamint a gyártás és a létfontosságú nyersanyagok felett. Fontosnak nevezte, hogy az európai iparba irányuló külföldi befektetések valóban az unió érdekeit szolgálják. „Iparunk és háztartásaink nem várhatnak tovább: megfizethető energiára van szükségük a jelenlegi nehéz geoökonómiai környezetben” – hangsúlyozta.

A vitában Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke, a Patrióták Európáért frakció első alelnöke úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió képtelen megfelelő válaszokat adni a rá leselkedő kihívásokra. Szerinte az unió rossz megoldásokat erőltet, ezzel kockáztatva az európai integráció három alapértékét: a békét, a biztonságot és a jólétet.

„A méregzöld átmenet mára az elhibázott döntések szimbólumává vált. Az elszabadult energiaárak és a túlbonyolított brüsszeli bürokrácia a gazdákat és a vállalkozásokat veszélyeztetik” – mondta Gál Kinga, hozzátéve: amíg az uniós vezetők ideológiai kényszerpályán mozognak, addig nem lehet valódi versenyképességi fordulatról beszélni.

A politikus a kozmetikázás helyett a bürokratikus terhek csökkentését és az energiaárak drasztikus mérséklését sürgette. Hangsúlyozta, hogy Európa biztonságát az illegális bevándorlás fenyegeti, és a jelenlegi migrációs paktum szerinte „úgy rossz, ahogy van”. Mint mondta, az európai migrációs politikát teljesen új alapokra kell helyezni: „meg kell állítani az illegális bevándorlókat a külső határokon, az Európában tartózkodókat pedig mielőbb hatékonyan vissza kell küldeni”.

Gál Kinga hozzátette: a béke előmozdítása helyett ma háborús retorika uralkodik, pedig a cél az kellene legyen, hogy a béke végre valósággá váljon Ukrajnában. Úgy vélte, az uniós vezetők „háborús javaslatok szajkózása” helyett a diplomáciai megoldásokat kellene támogatniuk, és egy Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti, Budapesten tartandó csúcstalálkozó történelmi esélyt jelenthetne a béke megteremtésére.

A Fidesz európai parlamenti képviselője, Ferenc Viktória felszólalásában rámutatott: az Európai Tanács napirendjén szerepel a klímatörvény is, amely szerinte nemcsak az éghajlat, hanem az európai versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú. Kiemelte, hogy az európai vállalkozásoknak és polgároknak megfizethető energiára, nem pedig újabb terhekre van szükségük.

Ferenc Viktória hozzátette: az ENSZ közelgő klímakonferenciája (COP30) előtt fontos leszögezni, hogy az EU már most is élen jár a kibocsátáscsökkentésben. „Ahhoz képest, hogy a világ összes kibocsátásának mindössze hat százalékáért felelünk, aránytalanul nagy terheket vállalunk. Egy újabb ideológiailag vezérelt cél elfogadása nem segíti a bolygót – csak veszélyezteti az európai versenyképességet” – fogalmazott.