A Reuters értesülései szerint a kínai állami olajvállalatok ideiglenesen felfüggesztették az orosz olaj tengeri vásárlását, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil ellen. A lépés jelentős visszhangot keltett Moszkvában: Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke „háborús cselekedetnek” nevezte a washingtoni döntést, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok „hivatalosan is Oroszország ellenfelévé vált”.

A kínai olajimport-stop egyértelműen jelzi, hogy Peking igyekszik csökkenteni függőségét az orosz energiahordozóktól, miközben az ország újraiparosítási stratégiája és a technológiai önellátás megteremtése egyre szorosabban összefonódik a külpolitikai megfontolásokkal.

A globális geopolitikai feszültségek közepette Kína a következő években saját ipari és technológiai önállóságát kívánja erősíteni. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön elfogadta a 2026 és 2030 közötti időszakra szóló fejlesztési terv alapjait, amelyek között a tudományos-technológiai függetlenség, a modern ipari rendszer kiépítése és a zöld átállás felgyorsítása szerepel. A dokumentumot a jövő márciusban esedékes Országos Népi Gyűlés hagyhatja jóvá.

A központi bizottság közleménye szerint az ország a „stratégiai lehetőségek és kockázatok” időszakába lép, amelyet a nemzetközi helyzet kiszámíthatatlansága jellemez. A tervezet célja, hogy Kína „ésszerű arányban” megőrizze a feldolgozóipar súlyát, miközben a fejlett gyártás és a technológiai innováció válik a gazdaság gerincévé. A pártvezetés külön hangsúlyt fektet a belföldi kereslet növelésére, a lakosság életszínvonalának emelésére és a szociális biztonsági rendszer fejlesztésére is.

A négynapos ülésen személyi döntések is születtek: Csang Seng-mint nevezték ki a Központi Katonai Bizottság új alelnökévé, miután korrupciós ügyek miatt több magas rangú katonai vezetőt kizártak a pártból. Csang korábban a Népi Felszabadító Hadsereg rakétahadtestének tábornoka volt, és szerepet vállalt a katonai fegyelem megerősítésében is.

Új irány: Gazdasági önállóság a bizonytalan világban

Elemzők szerint Kína a következő években tudatosan a belső stabilitásra, az ipari fejlesztésekre és az energiafüggetlenségre építi gazdaságpolitikáját. Az orosz olajimport ideiglenes leállítása és az új ötéves terv hangsúlyai egyaránt azt mutatják, hogy Peking a világgazdasági feszültségek közepette inkább a saját erőforrásaira kíván támaszkodni. Az ország célja, hogy 2030-ra a legfejlettebb ipari nemzetek közé emelkedjen – a geopolitikai realitásokhoz igazodva, de egyre inkább saját szabályai szerint.