Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján a tagállami vezetők olyan döntés meghozatalára készülnek, amely alapjaiban befolyásolhatja Európa biztonságpolitikai és pénzügyi jövőjét.

A tét legalább 90 milliárd euró előteremtése Ukrajna pénzügyi és katonai támogatására 2026–2027-ben, egy olyan időszakban, amikor Washington gyors megállapodást sürget Kijev és Moszkva között, és az európai egység hitelessége is vizsgázik.

A finanszírozásra két fő lehetőség került napirendre. Az egyik szerint a befagyasztott orosz jegybanki eszközöket használnák fel egy kamatmentes, úgynevezett jóvátételi hitel formájában Ukrajna számára, amelyet csak akkor kellene visszafizetni, ha Oroszország megtéríti a háborús károkat. A másik opció a közös uniós hitelfelvétel lenne, hasonlóan a koronavírus-járvány idején alkalmazott modellhez. Ez utóbbi azonban egyhangúságot igényelne, amelyet Magyarország már korábban elutasított.

A vita egyik kulcsszereplője Belgium, amely a befagyasztott orosz vagyon legnagyobb letéteményese. Brüsszel attól tart, hogy a jóvátételi hitel életbe lépése esetén közvetlen orosz megtorlásnak lenne kitéve, ezért határozottan ellenzi a tervet. Több más tagállam és az érintett pénzügyi intézmények is fenntartásokat fogalmaztak meg, miközben a belga kormány korlátlan garanciákat követelne, amit több partner elfogadhatatlannak tart.

Orbán Viktor a csúcstalálkozóval párhuzamosan élesen bírálta az uniós terveket, különösen az agrártámogatásokkal összefüggésben. A miniszterelnök közösségi oldalán azt írta: több ezer európai – köztük magyar – gazda tiltakozik az ellen, hogy az agrárforrásokat akár 20 százalékkal megvágják, és Ukrajnába irányítsák át. Álláspontja szerint ez elfogadhatatlan, és Magyarország nem fog asszisztálni sem az agrárpénzek elvonásához, sem a háború további finanszírozásához. Orbán hangsúlyozta: Budapest kész akár elhúzódó tárgyalásokra is, mert néhány álmatlan éjszaka szerinte kisebb ár, mint egy elhúzódó háború következményei.