Az amerikai elnök szerint védelmi okokból kell nekik Grönland. Dánia és Grönland miniszterelnöke is felszólította Donald Trumpot, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel.

Alig egy nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök egy interjúban ismét védelmi okokra hivatkozott Grönland megszerzésével kapcsolatban, Dánia és Grönland vezetői egyértelmű üzenetet küldtek Washingtonba: a sziget nem eladó, az annektálás pedig szóba sem jöhet. A feszültség azután lángolt fel, hogy Trump a venezuelai amerikai műveletekkel vont párhuzamot.

„Szükségünk van Grönlandra, teljes mértékben. Védelem miatt van rá szükségünk” – jelentette ki az elnök egy telefonos interjúban.

A The Guardian tudósítása szerint a dán és grönlandi kormányfő közös nyilatkozatban utasította vissza a felvetést.

„Az Egyesült Államoknak nincs joga annektálni a Dán Királyság részeit” – szögezte le Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel egy történelmileg közeli szövetségessel szemben.

Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke a közösségi médiában reagált, hangsúlyozva: „Nem tartozunk senki máshoz. A saját jövőnkről mi döntünk.”

Az ameriai elnök korábban egyértelművé tette céljait. „Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, 100%” – mondta egy interjúban, hozzátéve, hogy „semmit sem veszek le az asztalról”, utalva ezzel a katonai erő lehetséges bevetésére is. Ezt a stratégiát erősítette JD Vance alelnök tavaly tavaszi látogatása a grönlandi Pituffik amerikai űrbázison, ahol azzal vádolta Koppenhágát, hogy nem gondoskodik megfelelően Grönland biztonságáról és alulfinanszírozza a védelmi rendszert.

A politikai szándékot jelezte az is, hogy Trump különmegbízottat nevezett ki Jeff Landry louisianai kormányzó személyében, aki úgy fogalmazott: „Megtiszteltetés... hogy Grönlandot az USA részévé tegyük”.

„A grönlandi beszélgetés soha nem szólhat annektálásról” – jelentette ki Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter. A dán kormány nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is válaszol: egy 14,6 milliárd dán koronás (körülbelül 1,95 milliárd eurós) csomaggal erősítik katonai jelenlétüket az északi–atlanti térségben. A grönlandi politikai elit is teljes mellszélességgel áll a szuverenitás mellett. Múte B. Egede leköszönő kormányfő korábban így fogalmazott: „Országunk soha nem lesz az USA, és mi, grönlandiak soha nem leszünk amerikaiak.”

Grönland hovatartozása azért is fontos kérdés, mert hatalmas stratégiai jelentősége van. A szigeten működik a Pituffik (korábbi nevén Thule) amerikai légibázis, amely kulcsfontosságú az észak-amerikai rakétavédelmi rendszer és a sarkvidéki katonai jelenlét szempontjából, egy 1951-es dán–amerikai védelmi egyezmény keretében. Emellett a sziget gazdag olyan kritikus nyersanyagokban, amelyek létfontosságúak a modern ipar számára, és amelyek megszerzéséért Oroszország és Kína is verseng. Grönland jogilag a Dán Királyság autonóm, önkormányzattal rendelkező része, amelynek 2009 óta törvény adta joga van a teljes függetlenség kikiáltására.