Az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben a tagországok mezőgazdaságért felelős miniszterei felhatalmazták az Európai Bizottságot az EU-Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA), valamint a Mercosur-országokkal tervezett ideiglenes kereskedelmi megállapodás (ITA) aláírására – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.

A brüsszeli közlemény szerint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országaival – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, valamint a 2016 óta felfüggesztett tagsággal bíró Venezuela – tervezett ideiglenes kereskedelmi megállapodás célja a vámok csökkentése, valamint új piacokhoz nyit hozzáférést az áruk és szolgáltatások széles köre számára.

Az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az autóipar, a gyógyszeripar és a vegyipar, jobb kereskedelmi feltételeket fognak élvezni – írták. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a beruházások megkönnyítésére és a határokon átnyúló szolgáltatás-kereskedelem akadályainak felszámolására, különösen a digitális és pénzügyi szolgáltatások terén. A közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések továbbá lehetővé teszik az uniós vállalatok számára, hogy hozzáférjenek a Mercosur-országok közbeszerzési eljárásaihoz – közölték.

A kereskedelmi megállapodás az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért nem igényli az uniós tagállamok ratifikálását – tájékoztattak.

A megállapodás védintézkedéseket is bevezet, amelyek biztosítják, hogy az EU képes legyen gyorsan kezelni a mezőgazdasági termékek behozatalából eredő piaci zavarokat – írták.

Amíg az uniós tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalásokat követően hivatalosan el nem fogadják a jogalkotási keretet, az Európai Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kereskedelmi megállapodás keretében kétoldalú biztosítékokat alkalmazzon a mezőgazdasági termékekre, illetve, hogy a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékekre fokozott ellenőrzési követelmények vonatkoznak. A tagállamok kérhetik a vizsgálatok megindítását.

„Ezek az ideiglenes intézkedések magas szintű védelmet biztosítanak az uniós mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari ágazatok számára az átmeneti időszakban” – fogalmaztak.

A közlemény az EU-Mercosur partnerségi megállapodással kapcsolatban azt írta, hogy az EMPA egyetlen keretrendszerbe foglalja a politikai párbeszédet, az együttműködést és az átfogó ágazati együttműködést. A megállapodás kereskedelmi és beruházási pillért is tartalmaz, amely megkötése és hatálybalépése után teljes mértékben alkalmazandóvá válik.

Az uniós tanács szerint ezek a rendelkezések erősítik az együttműködést olyan területeken, mint a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és az éghajlat-politika, a digitális átalakulás, az emberi jogok, a mobilitás, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés.

A közlemény szerint a pénteki határozatot követően az EU és Mercosur-partnerek aláírják a megállapodásokat. Mielőtt azonban a megállapodásokat hivatalosan is megkötnék, az Európai Parlamentnek beleegyezését kell adnia.

A partnerségi megállapodás akkor lép teljes körűen hatályba, ha minden uniós tagállam és az érintett dél-amerikai országok befejezték a ratifikációt. A kereskedelmi megállapodás addig marad érvényben, amíg a partnerségi megállapodás hatályba nem lép – tájékoztattak.

Két francia ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen a Mercosur-megállapodás miatt

Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás miatt két francia ellenzéki párt, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványt nyújtott be pénteken Sébastien Lecornu kormánya ellen annak ellenére, hogy a megállapodás megkötésére a francia kormány illetékes minisztere nemmel szavazott az Európai Unió Tanácsában.

A miniszterelnök bírálta a „cinikus pártpozíciókat”, Az indítványokról a jövő hét közepén szavaz a Nemzetgyűlés.

Az Engedetlen Franciaország azt közölte, hogy a bizalmatlansági indítvány eszközével tiltakozik a népszuverenitás és a nemzetközi jog „lábbal tiprása” ellen, mind a Mercosurral megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás, mind a Venezuela elleni amerikai akciók esetében.

„Franciaországot megalázták Brüsszelben, de Washingtonban is, ez Emmanuel Macron (államfő) katasztrofális mérlege” – írta a radikális baloldali képviselőcsoport vezetője, Mathilde Panot az X-en.

Párizs európai tanácsi ellenszavazata ellenére az Engedetlen Franciaország azzal vádolja az államfőt, hogy ezzel a megállapodással „lehetővé tette országunk kapitulációra kényszerítését az Európai Bizottsággal szemben”, és „trükközésnek” tartja az elnök arra irányuló kísérleteit, hogy az ország ellentételezést kapjon kára miatt az EU-tól.

A Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója csütörtökön jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen a Mercosur-megállapodás miatt.

Jordan Bardella pártelnök úgy vélte, hogy a francia kormány ellenszavazata „egy megkésett és képmutató kommunikációs manőver”, „színjáték”, és emiatt „a gazdák elárulása”.

A két bizalmatlansági indítványnak nagyon kicsi esélye van arra, hogy megbuktassa a kormányt, mert ahhoz a többi párt támogatására is szükség volna.

A jobbközép Köztársaságiak vezetője, Bruno Retailleau is felvetette a kormánybuktatás lehetőségét, de csak abban az esetben, ha Párizs támogatná az EU-Mercosur megállapodást Brüsszelben.

Tőle szokatlan módon Sébastien Lecornu miniszterelnök az X-en „cinikus pártálláspontoknak” nevezte ezeket a bizalmatlansági indítványokat.

„Franciaország egyértelmű álláspontot képvisel a Mercosurral kapcsolatban: előre deklaráltan ellene szavazunk” – írta a miniszterelnök, azzal vádolva a két radikális pártot, hogy „belpolitikai nézetkülönbségek ürügyén szándékosan gyengítik Franciaország hangját”.

A bizalmatlansági indítványok „tovább késleltetik a költségvetési tárgyalásokat, amelyeket ugyanezek a pártok amúgy is blokkolnak a márciusi önkormányzati választásra hivatkozva, és ezzel nagyon rossz jelzést küldenek külföldre” – tette hozzá Lecornu.

A miniszterelnök úgy véli, hogy „most mozgósításra van szükség az Európai Parlament minden politikai csoportjában, hogy létrejöjjön a többség a megállapodás ellen”.

Mivel nem sikerült megakadályozni a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésének uniós szándékát a tagállami miniszterek szintjén, a francia kormány most az EP-től reméli, hogy leszavazza azt, de ha ez nem történik meg, akkor Párizs úgy dönthet, hogy az Európai Bírósághoz fordul, ami néhány hónappal késleltetheti a folyamatot.

Több ezer gazda tüntetett Varsóban a Mercosur-megállapodás ellen

Több ezer gazda tüntetett pénteken Varsóban az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötése ellen.

A szervezők szerint a tiltakozáson mintegy tízezren vettek részt. A gazdák mintegy ezer traktorral vonultak a főváros felé, a rendőrség azonban nem engedte be a gépeket a belvárosba, így a tüntetők gyalog vonultak a főváros utcáin.

A gazdák képviselői hangsúlyozták: a Mercosur-megállapodásban foglalt mechanizmusok nem védik eléggé a termelőket.

A tüntetők képviselőit délelőtt fogadta Karol Nawrocki elnök, ezt követően a tiltakozók a főváros egyik jelképének tartott Kultúrpalotánál gyűltek össze, onnan a parlament épülete elé, majd a kormányfői hivatalhoz vonultak.

A hivatalba bejutva a gazdák küldöttsége találkozót kért Donald Tusk kormányfőtől. Miután kérésüket nem teljesítették, a küldöttség ülősztrájkot kezdett az épületben.

Slawomir Izdebski, a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének vezetője újságírókkal közölte: a gazdák a kormányfői hivatal előtt megpróbálnak sátrakat verni.

Damian Murawiec, a tiltakozás másik vezetője a sajtónak elmondta: a gazdák azt vetik a kormány szemére, hogy „túl korán adta fel a Mercosur-megállapodás elutasításához szükséges blokkoló kisebbség létrehozását” az Európai Unió Tanácsában.

Közben az uniós testület a tiltakozás befejezése előtt előzetesen jóváhagyta a megállapodást. Lengyelország négy másik országgal együtt nemmel szavazott.

Az uniós döntésért Donald Tusk az előző lengyel kormányokat tette felelőssé péntek délutáni sajtóértekezletén, miközben Rafal Leskiewicz, a lengyel elnök szóvivője Tusk kormányát hibáztatta azért, hogy az ügyben nem sikerült létrehoznia a blokkoló kisebbséget ez EU-ban. (MTI)