Csütörtökön Davosban megalakult a Béketanács, amelyet Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére hoztak létre; az alapító okiratot mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta.

„A világ gazdagabb, biztonságosabb és békésebb, mint egy évvel ezelőtt” – jelentette ki Trump az aláírás előtt mondott beszédében. Úgy vélte, egy évvel korábban a világ lángolt, csak sokan nem tudtak róla. Az elnök üdvözölte a ceremóniára egybegyűlt vezetőket, és hangsúlyozta: a testület akár a valaha volt egyik legjelentősebb nemzetközi fórummá is válhat.

Trump kiemelte: második elnöki ciklusának első kilenc hónapjában nyolc konfliktust sikerült lezárni, többek között Kambodzsa és Thaiföld, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda, Örményország és Azerbajdzsán, valamint India és Pakisztán között. Hozzátette: folyamatban van az Egyiptom és Etiópia közötti, a Nílus vízhozamához kapcsolódó feszültség enyhítése is.

India és Pakisztán kapcsán emlékeztetett arra, hogy két atomhatalomról van szó, és közölte: a pakisztáni elnök köszönetet mondott neki azért, mert állítása szerint 10–20 millió ember életét sikerült megmenteni.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban megismételte: a konfliktus szerinte nem robbanhatott volna ki, ha 2022-ben ő lett volna az elnök, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a harcok befejezéséért. A gázai háborúról szólva a tűzszünet fenntartását nevezte elsődlegesnek, kiemelve: többé nem lehet éhező emberekről szóló történeteket hallani. Felidézte, hogy amerikai segítséggel kiszabadították a Hamász és szövetségesei által fogva tartott túszokat, valamint sikerült a meggyilkolt túszok többségének holttestét is visszajuttatni a családokhoz.

Elmondta: a Béketanács első feladata Gáza lefegyverzése, kormányzati struktúrájának kialakítása és újjáépítése lesz, ezt követően lehet továbblépni más kérdésekre. Úgy fogalmazott: a tanács végleges felállása után, az ENSZ-szel összhangban, gyakorlatilag minden szükséges lépést meg lehet tenni.

Az ENSZ-szel kapcsolatban Trump szerint a világszervezetben hatalmas lehetőségek rejlenek, vannak benne kiváló szakemberek, ezek a lehetőségek azonban eddig nagyrészt kihasználatlanok maradtak. Úgy vélte: az ENSZ is képes lett volna megoldani az általa említett konfliktusokat, de nem próbálkozott elég határozottan.

Iránra kitérve felidézte a tavaly júniusban kirobbant, tizenkét napig tartó iráni–izraeli konfliktust, amelybe az Egyesült Államok Izrael oldalán avatkozott be, és állítása szerint megsemmisítette Irán nukleáris kapacitásait. Kijelentette: Irán tárgyalni akar, és tárgyalni is fognak.

Szíria kapcsán méltatta Ahmed es-Saraa szíriai elnököt, aki szerinte rendkívül keményen dolgozik, és közölte: az Egyesült Államok visszavonta az ország ellen bevezetett szankciókat, hogy lehetőséget adjon a talpra állásra. Emlékeztetett arra is, hogy első elnöki ciklusa idején az amerikai hadsereg végzett az Iszlám Állam akkori vezetőjével, Abu Bakr al-Bagdadival, súlyos csapást mérve a dzsihadistákra, akik szerinte Joe Biden elnöksége idején újjászerveződtek.

A NATO-val összefüggésben Trump kiemelte: Washington nyomására a szövetség csaknem valamennyi tagállama a GDP-je öt százalékát fordítja védelmi kiadásokra, és név szerint említette az ezt elutasító Spanyolországot is. Méltatta az amerikai hadsereget, amelyet a világ legerősebbjének nevezett, hozzátéve: míg első ciklusa idején újjáépítették, most tovább erősítik.

A megnyitó beszédet követően a Béketanácsban részt vevő országok vezetői nyilvánosan aláírták az alapító okiratot. Az aláírás során Trump Orbán Viktort kemény politikusként jellemezte. Az alapító dokumentum szerint a Béketanács célja a hiteles vezetés helyreállítása és a fenntartható béke biztosítása a konfliktusövezetekben. A testület élén az amerikai elnök áll, aki utódját is kijelölheti, valamint vétójoggal rendelkezik a tanácsban. (MTI)