Baráti körömben többen is szeretjük az igényes sorozatokat a tévében. Miközben kávézás közben mi barátnők elemezzük a látottakat, még a felületes kívülálló is meggyőződhet róla, hogy olykor valóságos személyiség-elemzés zajlik arról, hogy a cselekményben ki a példamutató, ki az igaz ember és hogy az agresszor-áldozat-megmentő háromszögben folyó eseményekből a puszta szórakozás mellett milyen tanulságot vonhatunk le mi magunk is.

Aki szereti a jó filmsorozatokat, bizonyára felfigyelt már egy különösen igényes dán sorozatra, amelyet Borgen címmel szerte Európában bemutattak, így Szerbiában is valamikor 2014 tájékán, és utána is, ahogy az epizódok készültek. A magyar változat címe Borgen – A hatalom árnyékában, amely pontosabban utal arra, amiről a sorozat szól, nevezetesen, hogy mi játszódik le egy parlament (történetesen a Borgen néven ismert dán képviselőházi épület) háza táján, hogyan kötődnek háttéralkuk, hogyan viszik sikerre a zsarolási szándékokat, miként születnek bölcs döntések és hogyan hatnak a nőies gesztusok. Merthogy a főhős nő, Dánia képzeletbeli miniszterelnök asszonya, Brigitte Nyborg, akit a bájos színésznő, Sidse Babett Knudsen alakít.

Nos, ebben a 2010-es évek elején kezdett sorozatban láthattunk egy epizódot, amelynek meséje szerint egy újságírónő megtudja, hogy Grönlandon illegális amerikai tevékenység folyik és ezt tudatja a filmbeli kormányfő asszonnyal, aki ezek után repülőre ül és személyesen utazik el Koppenhágából Grönlandra, hogy csillapítsa a helyzetet. Mondanom sem kell, sikerrel jár és a dán befolyás megmarad.

Grönland és amerikai tevékenység. Most már nem filmsorozat érdekes epizódja, aminek révén már a több, mint tíz évvel ezelőtti forgatás idején is sejtették az alkotók, hogy a sziget feletti dán fennhatóság ingatag lehet. Amerika és Grönlad itt és most két fogalom, amire napjainkban a politika fókuszál, miközben maga sziget úgy szerepel az újságok címlapján, mint egy politikai játszma fő tétele.

Bizonyára mindenki észrevette, hogy e játszma miatt már nem az ukrajnai háború, még csak nem is az USA venezuelai beavatkozása áll az élen a hírek sorában, mert Grönland került az érdeklődés középpontjába. Ez az 56-57 ezer főnyi, lakosság szempontjából parányi, ám terület szempontjából óriási sziget, a világ legnagyobb szigete, ahol sohasem esik az eső, de mindig van hó. A Dán Királyság része, amely autonómiával rendelkezik.

Donald Trump, az USA elnöke most el akarja venni Dániától. Tenné ezt a világ globális átrendeződésének folyamatában, még mielőtt ugyanezt megtenné Oroszország vagy Kína, de indokai között szerepel a földrajzi helyzet és a sziget geostratégiai pozíciója az egész Sarkvidék ellenőrzése szempontjából. Na és ott vannak még az ásványi kincsek és ritkaföldfémek.

Az USA tehát rávetette szemét a szigetre, ami Dánia révén névleg Európához és a NATO-hoz tartozik. Olyan helyzet állt elő, amikor az egyik NATO-tag a másikat akarja bekebelezni, és ez akár a katonai szövetség felbomlásához vezethet.

S amint felmerült a NATO, mint Grönland elszakításának névleges (de nem valós) akadálya, Szerbiában sokan érintve érezték magukat, lévén, hogy az akkori Kis Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázása (amelyben Dánia is részt vett) végül Koszovó egyoldalú elszakadásához vezetett. Na most mit szól Dánia, hogy ő is hasonló cipőben jár, mint akkor a szerbek? – tették fel a kérdést többen a világhálón, nem említve, hogy Koszovó elszakadásának elismerése kapcsán a nemzetközi közösség nagyobbik része azt állította, hogy kimondottan egyedi esetről van szó, és hasonló nem történhet meg sehol Európában (pedig az országhatárok igen sok helyen nem fedik az etnikai határokat, viszont Koszovó esetében az albánok önrendelkezése volt a perdöntő).

Ma már minderről - a kis és a nagy nemzetek viszonyrendszeréről - leegyszerűsítve azt mondjuk, hogy a kis országok a nagyok akaratától függnek (a történelemben volt már ilyen, Magyarország esetében, például). A kérdés, hogy a nagyok háttérben zajló nagy játszmái közepette a kis országok el tudják-e érni a lehető legjobb pozíciót a maguk számára. Ezt a politikában folyton jelen levő nagy kérdést jól bemutatja ezt az írásomhoz illusztrációként választott dán filmsorozat egyik jelenete, amelyben a képzeletbeli kormányfő asszony háta mögött sejtelmes dolgok zajlanak, neki pedig döntést kell hoznia…