Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit, miután az Európai Unió hasonlóan járt el az iráni Forradalmi Gárdával szemben, amelyet a kormányellenes tiltakozó mozgalom elnyomásának összehangolásával vádol – adta hírül az MTI.

A tüntetések kezdete óta – amelyek során ezrek haltak meg – Iránra nemzetközi nyomás nehezedik. Az Egyesült Államok többször fenyegetett katonai beavatkozással, bár a felek nyilatkozataiból később úgy tűnt, hogy a diplomáciai utat választják.

A Forradalmi Gárda terrorszervezetté minősítésével kapcsolatos ellenintézkedésekre vonatkozó törvény 7. cikke értelmében terrorszervezeteknek tekintjük az európai országok hadseregeit

– jelentette ki vasárnap Mohammed Bager Galibaf, az iráni parlament elnöke, annak a napnak a 47. évfordulóján, amelyen Homeini ajatollah, az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója visszatért Iránba.

Az 1979-ben Irán legfelsőbb vezetője által létrehozott forradalmi gárdát a hatalom ideológiai hadseregének tekintik. Rendkívül szervezett, és irányítja az iráni gazdaság jelentős területeit. Egyelőre nem tudni, milyen következményei lesznek az iráni döntésnek. Mivel a magyar honvédség is az uniós államok hadseregei közé tartozik, így a terrorszervezetté nyilvánítás iráni részről a magyar haderőre is vonatkozik.

A már idézett törvényt 2019-ben fogadta el Teherán, a Washington által hozott intézkedésekre reagálva. Az Európai Unió csütörtökön hozta meg az intézkedést, követve az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália példáját, amelyek 2019-ben, 2024-ben, illetve 2025-ben döntöttek az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetté nyilvánításáról.

Az Egyesült Államok tucatnyi hadihajót – közöttük az Abraham Lincoln repülőgép-hordozót – vonultatott fel a Perzsa(Arab)-öbölbe, Irán pedig vasárnap kezd tengerészeti hadgyakorlatot az Ormuzi-szorosban. Maszúd Peszeskján iráni elnök szombaton viszont kijelentette, hogy sem Iránnak, sem az Egyesült Államoknak nem áll érdekében egy háború, és a diplomáciai megoldás mellett tette le a voksát.

Egy magas rangú iráni vezető szerint sikerült „előrehaladást” elérni a Washingtonnal folytatandó „tárgyalások” érdekében. Az iráni vezetés január eleje óta elnyomja a tüntetéseket, amelyek eleinte a magas árak miatt indultak, majd a hatalom ellen irányultak.

A HRANA emberi jogi civil szervezet, amelynek az Egyesült Államokban van a székhelye, azt közölte, hogy a tüntetéseken 6713 ember halt meg, közöttük 137 gyermek. A szervezet további 17 ezer esetleges haláleset ügyében nyomoz. Az iráni hatóságok elismerik, hogy ezrek haltak meg a tüntetéseken, de azt állítják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége a biztonsági erők tagja, illetve „terroristák” által meggyilkolt járókelő volt.