Kijev azoktól a közel-keleti országoktól, amelyekkel együttműködik a légtérvédelem terén, négy kulcsfontosságú területen vár viszonzást: a politikai támogatás növelésében, az Oroszország elleni szankciók szigorításában, a biztonsági partnerség bővítésében és a háború utáni helyreállításban való részvételben - jelentette ki Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

"Csakis Ukrajnának van átfogó rendszere a légi fenyegetések elleni védekezésre, amelyek jelenleg Iránból érkeznek a Perzsa-öböl országai és a Közel-Kelet államai felé. Senki másnak a világon nincs ilyen tapasztalata, és éppen ezért vagyunk érdekesek az Öböl menti országok számára" - idézte a szóvivőt az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Tihij megjegyezte, Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a napokban hozta nyilvánosságra, hogy az elmúlt hetekben 11 ország kért ilyen támogatást Ukrajnától.

"Néhány ország már meg is köszönte a gyakorlati támogatást, például bizonyos arab országok. Ezért ebben a kontextusban a támogatásért Ukrajna természetesen számít a régió országainak kölcsönösségére, különösen a négy említett területen. Úgy gondolom, később konkrét tárgyalások és megállapodások is láthatóvá válnak" - tette hozzá a szóvivő.

A tisztségviselő közölte, hogy Ukrajna figyelemmel kíséri a Közel-Keleten a biztonsági helyzet alakulását, amelynek jelentős romlását tapasztalja, és megállapítja, hogy a konfliktus tartós háború jeleit mutatja, nő a harcok sújtotta területek kiterjedése, és nő a széles körű regionális destabilizáció kockázata.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának betartásáért áll ki, és az eszkalációért a teheráni vezetést teszi felelőssé.

"Pontosan az ő politikájuk, ennek a rezsimnek a tevékenysége a kulcsfontosságú tényező a Közel-Kelet instabilitásában és annak határain túl is. Emlékeztetünk arra, hogy Irán továbbra is közvetlen résztvevője az orosz agressziónak" - emelte ki Tihij.

Hozzátette, hogy 2022 óta Oroszország több mint 57 ezer iráni drónt indított Ukrajna ellen, cserébe pedig Moszkva Teheránnak katonai és hírszerzési támogatást nyújt, valamint megosztja a drónok használatában szerzett tapasztalatait.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Ukrajna az Iránra gyakorolt nemzetközi nyomás fokozását szorgalmazza, elsősorban szankciós mechanizmusokon keresztül, szoros koordinációban az EU-val, valamint a diplomáciai elrettentő eszközök alkalmazását, amelyek minimalizálják a nagyobb regionális háború kockázatát.

Külön aggodalmat kelt a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságának megsértése.

"Tudják, milyen rendkívül negatív következményei vannak ennek az energiapiacok és a világgazdaság stabilitására nézve. Felhívjuk a figyelmet a hajózás szabadságának azonnali biztosítására a nemzetközi tengeri jog szerint, és a további eszkaláció megakadályozására ebben a stratégiailag fontos régióban" - emelte ki Tihij.

A szóvivő rámutatott, hogy amennyiben a Közel-Keleten a háború tartós fázisba lép, az további kihívásokat teremt a nemzetközi biztonságra nézve, elvonja a nemzetközi közösség figyelmét és erőforrásait az orosz agresszió elleni fellépésről Európában, és növeli a globális piacok instabilitását.

"Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy Irán katonai potenciáljának gyengülése korlátozhatja az ország képességét, hogy támogassa az orosz agressziót Ukrajna ellen" - tette hozzá.

Tihij külön kiemelte, hogy Ukrajna már gyakorlati hozzájárulást nyújt a régióban partnerei biztonságához, különösen az iráni drónok elleni védekezésben szerzett egyedi tapasztalatai révén.

Volodimir Zelenszkij korábban közölte, hogy már 201 ukrán katonai szakértőt küldtek a Közel-Keletre az iráni gyártású Sahíd csapásmérő drónok elleni védekezés segítésére.

Ők az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Szaúd-Arábiában és Kuvaitban dolgoznak Ukrajna partnerei - elsősorban az Egyesült Államok - kérésére. Ezenfelül további 34 ukrán szakember áll készen a kiküldetésre. (MTI)