Megkezdődött pénteken Pristinában az 1999. januári račaki mészárlásban részt vevők büntetőeljárása, amelyben 21 egykori szerb rendőri és állambiztonsági vezetőt vádolnak háborús bűncselekményekkel, írja az MTI.

A vádlottak egyike sem jelent meg a bíróságon. A koszovói ügyészség tájékoztatása szerint nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük.

A férfiak ellen gyilkosság, kínzás, embertelen bánásmód, rongálás, valamint deportálás miatt emeltek vádat. A 91 oldalas vádirat szerint a vádlottak részt vettek az 1999 januárjában Račak ellen végrehajtott támadás megtervezésében vagy végrehajtásában. A vádirat szerint a račaki művelet 1999. január 5-én kezdődött, és 15-én érte el a "csúcspontját", amikor a szerb erők körbevették és tüzérséggel lőtték a falut, majd páncélozott járművekkel behatoltak a településre, és házról házra járva keresték az albán lakosokat.

Az ügyészség szerint a férfiak 42 fegyvertelen civilt közvetlen közelről lőttek agyon, a halálesetek pedig nem harci cselekmények következményei voltak, hanem előre megtervezett, szándékos kivégzések.

Szerbia álláspontja szerint nem civilek, hanem fegyveres albán milicisták estek el Račaknál a szerb erőkkel vívott összecsapásokban.

A koszovói hatóságok júniusban öt koszovói szerbet - közöttük négy volt rendőrt - is őrizetbe vettek a račaki ügyben feltételezett részvételük miatt. Ellenük külön büntetőeljárás indul.

Az 1998-1999-es koszovói háborúban becslések szerint 10-12 ezer ember vesztette életét Koszovóban, többségük albán nemzetiségű volt.

A račaki mészárlást a koszovói háború egyik legsúlyosabb, civil lakosság elleni bűncselekményének tartják. Az esemény jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki, és hozzájárult ahhoz, hogy a NATO 1999-ben légicsapásokat indítson az akkori Jugoszlávia ellen. A hadműveletek végül a szerb csapatok kivonásához és az ENSZ koszovói missziójának létrehozásához vezettek.