Vízhiány miatt több mint 1400 kis vízerőmű állt le Csehországban, ami az ilyen létesítmények több mint 90 százaléka. A nagy vízerőművek mind üzemelnek, bár egy részük csökkentette termelését – jelentette csütörtökön a CTK hírügynökség a szakmai szervezetek és a Cseh Energetikai Művek (CEZ) felmérésére hivatkozva.

A kis vízerőművek az utóbbi években az éves cseh áramtermelés mintegy 3-5 százalékát biztosították, ezért szakértői vélemények szerint leállásuk nem okoz problémákat az áramellátásban.

A nagy vízerőművek termelése az első félévben éves szinten 17 százalékkal csökkent, s valószínűsíthető, hogy a második félévben ez a csökkenés még nagyobb lesz.

Országos szinten eddig az áramellátással nincsenek gondok, sehol sem kellett korlátozni a fogyasztást.

A CEZ által működtetett nagy vízerőművek mind üzemelnek, bár néhány esetben csökkentett szinten. "Jelenleg az áramtermelés a korábbi szint átlagának 60-70 százalékán van" - mutatott rá a CEZ közleményében.

Csehországnak két atomerőműve is van, amelyek az áramtermelés mintegy 30-35 százalékát biztosítják.

Az idei év csapadékhiánya 1961 óta a legmagasabb. A prágai meteorológiai intézet szerint augusztus 10-ig átlagban 289 mm csapadék esett Csehországban, ami az 1991-2010-es évek csapadékának 66 százaléka.

Andrej Babiš kormányfő a nap folyamán meglátogatja a Moldva folyón Prága alatt működő Slapy víztárolót, majd az érintett miniszterekkel, valamint a szakértőkkel megvitatja az idei szárazság okozta helyzetet és a problémák megoldásának lehetőségeit. Babiš csütörtök reggeli videójában azt mondta, hogy várhatóan felújítják a Szárazság Ellen Harcoló Nemzeti Koalíció tevékenységét. Ez a szerv 2018-ban, Babiš első kormányának idején jött létre, de az utóbbi években nem működött. (MTI)