Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság egykori elnöke, a Független Szociáldemokraták Szövetségének jelenlegi elnöke állítólag nyersanyag-kitermelési megállapodást ajánlott Donald Trump amerikai elnöknek, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti egyezség mintájára. Közben Bosznia-Hercegovinában egyre több bányászati projekt vált ki lakossági ellenállást, elsősorban a környezetszennyezéstől való félelem miatt.

A Majevica-hegység térségében tervezett lítiumbányának politikai vetülete is van: Milorad Dodik nemzetközi támogatást remélhet a projekttől – írja a Vreme a Deutsche Welle és az osztrák Der Standard alapján. A helyiek ugyanakkor attól tartanak, hogy a bányászat szennyezheti a folyókat, és veszélybe sodorhatja a térség ivóvízkészletét.

Az osztrák lap szerint a Majevica környéki falvak lakói már évek óta attól félnek, hogy külföldi vállalatok lítiumot és más nyersanyagokat kezdenek kitermelni a térségben. A becslések szerint a hegy alatt 1,5 millió tonna lítium-karbonát, 94 millió tonna magnézium-szulfát és 17 millió tonna bór található.

A svájci Arcore AG engedélyt kapott kutatófúrásokra, de a lakossági és politikai ellenállás egyre erősebb. Loparén 2023-ban megalakult a Majevica Őrzői nevű egyesület, mert a tervezett bánya a mintegy háromezer lakosú település közelében lenne, és sokan attól tartanak, hogy a Gnjica és a Janja folyó is szennyeződhet.

A tervek szerint a kitermelés 2028-ban kezdődhetne. Az Arcore és a kanadai–német Rock Tech Lithium tavaly közös beruházási megállapodást kötött. A lítiumot a Rock Tech németországi, Berlin közelében, Gubenben működő feldolgozóüzemébe szállítanák, és a német autóipart látnák el vele, évente mintegy félmillió elektromos jármű akkumulátorainak gyártásához.

A Der Standard szerint a tervezett majevicai bánya politikai jelentősége sem elhanyagolható. A lap azt írja, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság legerősebb politikusa, az SNSD vezetője nemzetközi politikai támogatást remélhet a projekttől. A cikk emlékeztet arra is, hogy Dodik több európai ország szankciós listáján szerepel.

A lap állítása szerint Dodik Donald Trump amerikai elnöknek is felajánlott egy ásványi nyersanyagok kitermeléséről szóló megállapodást, az ukrajnai modell mintájára: hozzáférést biztosítana kulcsfontosságú nyersanyagokhoz politikai támogatásért cserébe.

A Majevica azonban nem az egyetlen olyan térség Bosznia-Hercegovinában, amely felkeltette a nemzetközi bányavállalatok érdeklődését. Az Ozrenen nikkellel kapcsolatos lelőhelyekről van szó, de ott is helyi kezdeményezések szerveződtek a tervek ellen.

A Der Standard szerint több bányászati projekt megvalósítása attól függhet, sikerül-e rendezni az állami vagyon kérdését Bosznia-Hercegovinában. Amíg nem világos, hogy az állami tulajdon a központi államhoz vagy az entitásokhoz tartozik-e, a bányászati engedélyek kiadása is vitatott marad.

A cikkben arról is szó esik, hogy az Egyesült Államok mielőbb rendezné az állami vagyon kérdését, mivel amerikai cégek gázvezetéket és három gázerőművet építenének Bosznia-Hercegovinában. A lap szerint ezek a tervek összefüggnek az európai és nemzetközi vállalatok nyersanyag-kitermelési érdekeivel is.

Denis Žiško, az Aarhusi Központ energetikai szakértője arra figyelmeztetett, hogy a potenciális bányaterületek többsége állami területen található. Szerinte ha az állami vagyont az entitások kapják meg, fennáll a veszélye annak, hogy a bányászatra alkalmas területeket kiárusítják.

A környezetvédelmi aggodalmak más településeken is erősek. Jezero községben, a Pliva forrásának közelében egy ausztrál vállalat aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot, cinket és baritot keres. A helyiek attól tartanak, hogy a kutatások a Pliva és a Vrbas folyót is veszélyeztethetik, amelyek a térség ivóvízellátásában fontos szerepet játszanak.

Vareš közelében már folyik bányászat: a kanadai Dundee Precious Metals 2023 óta termel ki fémeket. A Der Standard szerint több alkalommal emelkedett ólomszintet mutattak ki munkások és lakosok vérében, de egyelőre nem állapítható meg, hogy ez az új bányából származik-e, vagy a térség több évtizedes bányászati múltjának következménye.

A helyi közösségek szerint a bányákból kevés hasznuk származik, miközben a környezeti és egészségügyi kockázatokat ők viselik. A környezetvédelmi szervezetek és a lakosok azt követelik, hogy a vállalatok és a hatóságok garantálják az egészségügyi és környezetvédelmi előírások betartását.

A Der Standard szerint az, hogy a civil társadalom nyomása elegendő lesz-e a szigorúbb ellenőrzéshez, precedenst teremthet más bosznia-hercegovinai bányászati projektek számára is.