Az Európai Unió önállóságának és válságállóságának megerősítését sürgette Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben tartott évértékelő beszédében. Az Európai Bizottság elnöke Európai Biztonsági Tanács létrehozását javasolta, szorosabb partnerséget ajánlott Kanadának, és új uniós válaszokat ígért a hibrid fenyegetésekre, a migrációs nyomásra, a klímakárokra és a mesterséges intelligencia kockázataira.

Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban tartotta meg éves beszédét az Európai Unió helyzetéről. Az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy Európának egy egyre kiszámíthatatlanabb és ellenségesebb nemzetközi környezetben kell megerősítenie saját cselekvőképességét. A beszéd fő üzenete az volt, hogy az unió a következő időszakban egyszerre kíván erősebb biztonságpolitikai szereplővé, versenyképesebb gazdasági hatalommá és ellenállóbb közösséggé válni.

Von der Leyen egy Európai Biztonsági Tanács létrehozását javasolta, amelybe az EU-n kívüli kulcspartnereket is bevonnák. Az Associated Press összefoglalója szerint a lehetséges partnerek között Nagy-Britannia, Kanada, Norvégia és Ukrajna szerepelne. A Bizottság elnöke emellett egy olyan vészhelyzeti biztonsági mechanizmust is szükségesnek nevezett, amely dróntámadások, szabotázsakciók, kibertámadások és más hibrid fenyegetések esetén gyors uniós egyeztetést és közös reagálást tenne lehetővé.

A beszéd egyik leglátványosabb bejelentése Kanada különleges partneri státusza volt. Von der Leyen azt mondta, szeretné megnyitni az utat az előtt, hogy Kanada az Európai Unió első „társult tagja” legyen. Az AP szerint az elképzelés intézményileg még kidolgozatlan, de a cél a védelem, a technológia, az energia, a kiberbiztonság, a kritikus nyersanyagok és a gazdasági biztonság területén kialakítandó szorosabb együttműködés.

Von der Leyen Ukrajna támogatását továbbra is Európa biztonságának egyik alapvető kérdéseként kezelte. A Reuters összefoglalója szerint a Bizottság elnöke a humanitárius és védelmi támogatás növeléséről beszélt, és a biztonsági együttműködés erősítését is részben az orosz fenyegetésekre adott válaszként indokolta.

A gazdasági szuverenitás is központi szerepet kapott a beszédben. Von der Leyen jelezte, hogy az EU minden rendelkezésére álló eszközt felhasználna a Kínával szembeni kereskedelmi egyensúlytalanság csökkentésére. A Reuters szerint a Bizottság új európai kezdeményezéseket készít elő a kritikus nyersanyagok területén is, hogy mérsékelje az unió stratégiai függőségeit.

A nyári hőhullámok, aszályok és erdőtüzek után von der Leyen klímabiztosítási szövetség létrehozását is bejelentette. Az unióban jelenleg a klímakárok gazdasági veszteségeinek csak kisebb része biztosított, ezért az új kezdeményezés célja, hogy szélesebb körben legyen elérhető biztosítási védelem az extrém időjárási eseményekkel szemben. A Bizottság emellett európai hőhullám-tervet, a vízgazdálkodás megerősítését és az uniós tűzoltókapacitások bővítését is előkészítené.

A migráció ügyében a Bizottság új vészhelyzeti keretet javasolna azokra az esetekre, amikor egy tagállam hirtelen és tömeges migrációs nyomás alá kerül. Von der Leyen ezt főként olyan helyzetekre szánta, amikor a migrációt politikai nyomásgyakorlásként használják. A tervezett mechanizmus szigorú feltételek mellett adna ideiglenes rugalmasságot a tagállamoknak.

A beszédben a mesterséges intelligencia és a gyermekek online védelme is hangsúlyos volt. Von der Leyen nemzetközi egyeztetést sürgetett a legfejlettebb AI-modellek kockázatairól, és jelezte, hogy tárgyalásra hívná a vezető mesterségesintelligencia-fejlesztőket. A Bizottság a közösségi média használatát is szigorítaná: 13 év alatt tiltaná, 15 év alatt pedig korlátozná a közösségimédia-fiókok használatát.

Von der Leyen évértékelője egyszerre szólt biztonságról, versenyképességről, klímavédelemről, technológiáról és társadalmi ellenálló képességről. A beszéd alapján a Bizottság a következő politikai évben arra készül, hogy az EU-t gyorsabban reagáló, önállóbb és stratégiailag egységesebb szereplőként pozicionálja egy olyan világban, amelyben a háború, a gazdasági verseny, a hibrid fenyegetések és a klímaválság egyszerre gyakorol nyomást Európára.