Legkevesebb tizenheten megsérültek a tüntetők és a rendőrök hétfő esti összecsapásaiban Pristinában, miután a koszovói parlamentben elakadt az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) háborús bűncselekményeit tárgyaló hágai különleges bíróság jogkörét korlátozó törvénymódosítás végleges elfogadása.

A demonstrálók eltorlaszolták a parlament kijáratait, és nem akarták elengedni a képviselőket, amíg második olvasatban is meg nem szavazzák a módosításokat. A tüntetők egy része köveket és pirotechnikai eszközöket dobált a rendőrök, valamint az állami intézmények épületei felé, a környező utcákban hulladékgyűjtő konténereket gyújtottak fel.

A rendőrség könnygázzal és vízágyúval oszlatta a tömeget. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a beavatkozásra a képviselők távozásának biztosítása és az erőszak megfékezése érdekében volt szükség.

A rendőrség késő esti összesítése szerint hat rendőr megsérült, tizenegy tüntető pedig orvosi segítséget kért. Három embert előállítottak. Az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt (PDK) aránytalannak nevezte a rendőri fellépést, és a tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére szólította fel a hatóságokat.

A helyzet késő este csillapodni kezdett, a rendőri egységek egy része visszahúzódott az intézmények irányába. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg veteránszervezete ugyanakkor arra kérte támogatóit, hogy kedden reggel ismét gyülekezzenek Pristina központjában.

A tiltakozások közvetlen előzménye, hogy a parlament hétfőn első olvasatban, a szavazásban részt vevő 91 képviselő támogatásával jóváhagyta a különleges bíróságról szóló törvény módosítását, a végleges elfogadáshoz szükséges második szavazás azonban elmaradt. A tervezet tizenöt évben maximalizálná a kiszabható szabadságvesztést, lehetővé tenné, hogy adott esetben a koszovói legfelsőbb bírósághoz lehessen fordulni, a büntetéseket Koszovóban is le lehetne tölteni, és az elítéltek kaphatnának elnöki kegyelmet.

A törvénymódosítás követelését a szeptember 16-án kihirdetett ítéletek váltották ki. A hágai székhelyű koszovói különleges bíróság Hashim Thaci volt államfőt és Jakup Krasniqit huszonöt-huszonöt, Kadri Veselit tizennyolc, Rexhep Selimit pedig tizenhárom év szabadságvesztésre ítélte háborús bűncselekmények, köztük jogellenes fogva tartás, kínzás és gyilkosság miatt. Az UCK egykori vezetőinek támogatói igazságtalannak tartják az ítéleteket, és úgy vélik, azok a koszovói albánok függetlenségi harcának megítélését is veszélyeztetik, emlékeztet az MTI.

A jogszabály körüli vita az államfőválasztásról folyó tárgyalásokkal is összekapcsolódott. A PDK a törvénymódosítás végleges elfogadását szabta az elnökválasztás támogatásának feltételéül, míg Albin Kurti miniszterelnök Önrendelkezés nevű pártja előbb az államfő megválasztását sürgette. Albin Kurti és Bedri Hamza PDK-elnök hétfői tárgyalása nem hozott megállapodást. A kormányfő a módosításokat elhamarkodottnak és nem kellően átgondoltnak nevezte, bár pártja az első szavazáson támogatta azokat.

A megállapodást sürgeti, hogy kedden lejár az új államfő megválasztásának alkotmánybíróság által megszabott határideje. A döntés értelmében, ha október 6-án sem sikerül elnököt választani, negyvenöt napon belül új parlamenti választást kell tartani.

Arberie Nagavci, az Önrendelkezés parlamenti frakcióvezetője hétfőn késő este közölte: pártja kész kedden, két egymást követő ülésen megválasztani az államfőt és második olvasatban is megszavazni a különleges bíróságról szóló törvény módosítását, hogy elkerüljék az újabb előrehozott választást.