Kultúra
25 éves a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok
Pomogáts Béla: Otthonra lelni Kosztolányi műveiben és otthonosan ismerni Kosztolányi szülővárosát voltaképpen ugyanaz
Betűméret:             

Középiskolásoknak szóló irodalmi sétával vette kezdetét szerdán a 25. Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok Szabadka belvárosában. Csütörtökön hagyományos tudományos konferenciával, koszorúzással és rendhagyó színházi előadással ünnepelték a város egyik legkimagaslóbb íróját.

A Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok Szervezőbizottsága csütörtökön délelőtt lerótta kegyeletét a programsorozat kezdeményezői előtt, a résztvevők megkoszorúzták Varga Lakatos Gizella és Dévavári Zoltán sírját. A Kosztolányi-napok hagyományos tudományos tanácskozása ugyan kellemetlen közjátékkal indult, műszaki gondok miatt a nyitóelőadást tartó Pomogáts Béla és Móricz László, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető alelnöke némi késéssel tudott csak csatlakozni a konferenciához, ugyanis beszorultak a Városi Könyvtár liftjébe, de a meghibásodás elhárítása után zökkenőmentesen bekapcsolódtak a tudományos konferencia munkájába.

A Kosztolányi-kultuszképződés szempontjából kimagasló érdemei voltak Dévavári (Dér) Zoltánnak, aki az Életjel irodalmi élőújság révén már az 1960-as évektől hozzájárult a költői kultusz megteremtéséhez. A tanácskozással egybekötött Kosztolányi Dezső Napok korábbi mozgatórugója Varga Lakatos Gizella volt – emlékezett vissza köszöntőjében Mihályi Katalin, a rendezvény jelenlegi házigazdája. Akadtak segítőtársai is, a ’90-es években a gimnázium tanárainak nevéhez kötődik a mára már legendás „szobormosdatás”, amikor is titokban varázsolták tisztává a Kosztolányi-szobrot és környékét a koszorúzásra – idézte fel a rendezvénysorozat nehéz időszakait a szervező, kiemelve Bányai János, Pomogáts Béla, Hózsa Éva, Ágoston Pribilla Valéria, Horváth Emma és más magyartanárok, irodalmárok, könyvtárosok odaadó munkáját az elmúlt negyed évszázad alatt.

A magyar szavak szépsége, a hagyományok fontossága, a más nyelvűekkel való együttélés dicsérete, a népek iránti tisztelet, mások kultúrájának elfogadása mind-mind megjelennek a Kosztolányi opusban – sorolta Petkovics Márta, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, hangsúlyozva, hogy az író feladatának tartotta a jó irányba való terelést, ma pedig ez a szervezőbizottság viszi tovább azokat az értékeket, amelyeket Kosztolányi és a művei képviselnek. Az MNT képviselője átadta a nemzeti tanács jókívánságait és sikeres munkát kívánt a konferencia résztvevőinek.

Pomogáts Béla magyarországi irodalomtörténész, a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok szervezőbizottságának tiszteletbeli elnöke a jubileum kapcsán felidézte első szabadkai látogatását, amely során szinte útikalauzként tudta használni a Kosztolányi verseket és elbeszéléseket, illetve a regények lapjairól szerzett helyrajzi és művelődéstörténeti ismereteket – mondta. „Kosztolányi művei nyomán egy igen gazdag szabadkai városismertető, vagy ahogyan egykor mondták bedekker is összeállítható volna, amellyel mintegy negyed évszázada Dévavári Zoltán meghívásának eleget téve a Pacsirta és az Aranysárkány nyomán úgy tudtam tájékozódni Szabadkán, mint egy útikalauzzal a kezemben a nevezetes épületek, híres fasorok között” – emlékezett Pomogáts. Hozzátette: Otthonra lelni Kosztolányi műveiben és otthonosan ismerni Kosztolányi szülővárosát voltaképpen ugyanazt jelenti.

A konferencián Arany Zsuzsanna irodalomtörténész beszélt a tavaly megjelent Kosztolányi Dezső élete című nagyszabású életrajza kapcsán a Kosztolányi-életművel kapcsolatos kutatómunkáról, illetve a biográfiák körüli elméleti kérdésekről. Gintli Tibor Kosztolányi és Ady költészetfelfogásának összefüggéseit mutatta be, Kolozsy-Kiss Eszter pedig Kosztolányi és Japán címmel tartott előadást az irodalmi konferencián.

A résztvevők kora délután megkoszorúzták a gimnázium előtti Kosztolányi-mellszobrot, valamint a Gimnazista és a gimnázium falán elhelyezett emléktáblát.

A Kosztolányi Napok programsorozat utolsó állomására csütörtökön este fél nyolckor kerül sor a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban, ahol a Zentai Magyar Kamaraszínház Esti című előadásának főpróbáját láthatja a közönség. Az előadást Kosztolányi Dezső Esti Kornél novelláinak alapján Mezei Kinga rendezte. A belépés ingyenes.

Basity Gréta

Elhunyt Marina Vlady - illusztráció
2026. SZEPTEMBER 25.
[ 8:51 ]
Kommentárok a valóság túlsó feléről - illusztráció
2026. SZEPTEMBER 23.
[ 22:36 ]
Kedd délelőtt újra megnyitott a Terror Háza Múzeum. Tarr Zoltán az újranyitásról szóló Facebook-bejegyzésében azt írta: a látogatók számára a kiállítás elején információs tábla jelzi, hogy folyik a tárlat szakmai átvilágítása. Az egy hete ideiglenesen bezárt múzeum kedden 10 órakor nyitotta meg ismét kapuit. Az...
2026. SZEPTEMBER 22.
[ 17:39 ]
Elindult egy a rendszerváltás időszakát személyes visszaemlékezések segítségével a fiataloknak bemutató magyar, lengyel és szerb projekt, az uniós támogatással megvalósuló program eredményeit a többi között állandó kiállítás mutatja majd be az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban - tájékoztatta Kodácz...
2026. SZEPTEMBER 22.
[ 17:33 ]
Sándor Zoltán színdarabja nyert a zsűri döntése alapján a vajdasági magyar drámaíróversenyen hétfő este Újvidéken, míg a közönségszavazáson Csík Mónika szövege bizonyult a legjobbnak. A megírandó mű címét - Fejlesztések kívül és belül - a Magyar Szó aktuális számának cikkcímei közül sorsolással...
2026. SZEPTEMBER 22.
[ 7:35 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó