Szerbiában egyre népszerűbbek a lakáshitelek: a Köztársasági Geodéziai Intézet (RGZ) adatai szerint 2025 első negyedévében az ingatlanügyletek 25 százaléka valósult meg jelzálogkölcsön igénybevételével. Ez 7 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, és visszahozta a piacot a 2022-ben tapasztalt szintre, amikor a kölcsönök nagyobb súllyal szerepeltek a tranzakciókban – írja a NIN hetilap.

A szakértők három fő okot azonosítanak: a kamatlábak ideiglenes plafonját, az állami támogatási programot a fiatalok első lakásvásárlásához, valamint az euribor stabilizálódását. Az első tényező a Szerb Nemzeti Bank döntése, amely 2024 végéig 5 százalékban maximalizálta a jelzáloghitelek kamatait. A második a kormány idei intézkedése, amely a 20–35 év közötti lakásvásárlóknak mindössze 1 százalékos önerőt ír elő, továbbá a törlesztőrészletek hat éven át tartó állami támogatását is lehetővé teszi. A harmadik ok a nemzetközi pénzpiacokhoz kötődik: az euribor megnyugvása után a változó kamatozású hitelek költségei is mérséklődtek, ami visszahozta a bizalmat a kölcsönfelvétel iránt.

A folyamatot erősíti a bankok közötti verseny is, amely egyre kedvezőbb ajánlatokat szül a hitelfelvevők számára. Az eredmény szemmel látható: míg 2024 elején csak minden ötödik lakásvásárlás történt hitelből, addig most már minden negyedik. A trend nemcsak a lakásokra korlátozódik: az ingatlanpiac egészén belül is nőtt a hitelek szerepe, 11 százalékra az előző évi 7-ről. Belgrádban a szerződések közel harmada (31,9 százalék) kölcsön segítségével köttetett: Nišben 30,8, Újvidéken 28,6, Kragujevacon pedig 23,1 százalék volt ez az arány.

Stabil árak, bővülő kereslet

A hitelezési dinamika a lakásárak alakulásával zajlik. Az első negyedévben az árak országos szinten 5,3 százalékkal emelkedtek, a „régi építésű” lakások 5,2, az új építésűek 5,6 százalékos drágulást mutattak. A tranzakciók értéke meghaladta az 1 milliárd eurót, ami közel 22 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legnagyobb növekedést Dél- és Kelet-Szerbia produkálta, ahol az eladások száma 41, az értékük 88 százalékkal ugrott meg.

A pozitív tendenciák ellenére a szakértők óvatosak. Zoran Grubišić, a Belgrádi Bankakadémia dékánja szerint a kamatstop és a fiatalokat támogató program érezhetően ösztönözte a piacot, ám hosszabb távú hatása csak később lesz mérhető. Hasonló véleményen van Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó is, aki kiemelte: az intézkedések pszichológiai hatást is gyakoroltak a vevőkre, akik bátrabban vágnak bele hitelfelvételbe.

A kamatok kérdése továbbra is nyitott

A hitelfelvevők körében gyakori panasz, hogy a szerbiai kamatok még mindig magasabbak, mint a környező országokban. A Nemzeti Bank elnöke, Jorgovanka Tabaković jelezte: vizsgálják a banki marzsok csökkentésének lehetőségét, mivel a hazai ügyfelek gyakran kedvezőtlenebb feltételekkel jutnak kölcsönhöz, mint ugyanazon bankcsoport más országban élő ügyfelei.

Grubišić szerint egy esetleges marzscsökkentés további kamatcsökkenést hozhat, ám kétli, hogy az NBS ilyen lépésre szánja el magát. Vasić úgy véli, a marzsok ideiglenes mérséklése hasznos lehet, de hosszabb távon új bankok bevonása és a tőkepiac fejlesztése jelenthet tartós megoldást. Aleksandar Stevanović közgazdász ezzel szemben arra figyelmeztet, hogy az állami beavatkozás torzíthatja a piacot, és inkább a verseny ösztönzését tartja járható útnak.

Kilátások

A lakáshitelek visszatérése egyelőre a kormányzati intézkedések és a nemzetközi pénzpiac kedvezőbb alakulásának köszönhető. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek annak eldöntésében, tartós trendről van-e szó, vagy csupán átmeneti fellendülésről. A hitelfelvevők mindenesetre ismét aktív szereplői a piacnak, a bankok pedig fokozódó versenyben igyekeznek megszerezni őket. Az, hogy mindez hosszú távon fenntartható-e, nagyrészt a gazdasági stabilitás, a belpolitikai helyzet és a pénzügyi szabályozás további irányaitól is függ.