A magyarkanizsai Spektrum polgári egyesület pártfüggetlen, civil és nonprofit szervezetként jött létre tavaly decemberben. Alapvető céljuk a fogyatékkal élő emberek helyzetének a javítása. Első rendezvényüket csütörtök délután tartották. Egy filmet vetítettek. A filmművészethez kapcsolódó programjaik célja az egészséges közönség érzékenyítése a fogyatékkal élők gondjai iránt, mondta Iván Attila, a szervezet alapító tagja.

“Tavaly decemberben alakítottuk meg a szervezetet magyarkanizsai székhellyel és az a célunk, hogy a sérült emberek felzárkóztatását végezzük a kultúra segítségével. Olyan programokat szervezünk, amit sérült és nem sérült emberek egyaránt be tudnak fogadni. Az első projektünk e film vetítése. Az alkotás a sérült emberel lakhatási problematikájával foglalkozik. Még több programot is tervezünk az idén, amik a támogatásoktól függenek. Tervezünk például egy pályázatíró tanfolyamot, de egy bábkészítő képzést is” - magyarázta Iván Attila.

A programok, amiket szerveznek könnyen befogadhatóak lesznek, de úgy tervezik, hogy vegyesen vehessenek részt rajta sérült emberek és más érdeklődők is.

A programokat Magyarkanizsán szervezik majd, de vannak partnereik Újvidéken és Belgrádban is, ott is lesznek események, illetve a környező városokban, például Szabadkán is.

A film vetítésén megjelentek a magyarkanizsai önkormányzat munkatársai, illetve a szociális szféra terén működő intézmények munkatársai, de civilek is, akik érintettek e téren.

Az egybegyűlteket Nevena Matović köszöntötte, aki Belgrádból érkezett. Elmondta, hogy a fogyatékkal élő embereknek is vannak szükségleteik, ugyanúgy, mint a többieknek. Nagyon fontos, hogy megkönnyítsük az életüket, mégpedig a művészetek, például a film segítségével.

Nevena Matović elmondta, hogy Magyarkanizsán is ki akarják építeni kapcsolataikat azokkal, akik ezen a téren tevékenykednek.

A Magyarkanizsán bemutatott filmet Igor M. Toholj választotta, aki több ismert filmfesztivál szelektora. A palicsi fesztiválra is válogat filmeket, de emellett felvállalta a sérült emberek érdekvédelmét. Tapasztalata az, hogy a film eszközeivel sokkal könnyebb a felzárkóztatásért tenni, mert érzékenyíti és tájékoztatja is a közvéleményt.

A vetítésre került Jog az élethez című filmet Senka Domanović rendezte. Az alkotás intelektuális nehézségekkel küszködő emberek csoportját követi figyelemmel, akik a belgrádi Birčanin utcában lévő lakásban élnek együtt mindaddig, míg a gondoskodásnak ez a formája tarthatatlanná válik és megérkezik a határozat a kilakoltatásukról, azaz a „hazatérésükről”. Az otthont többük számára intézmények jelentik, de néhányan saját eredeti családjukhoz térnek vissza. Batul Nikačević az egyik közülük. Baći és Galeb (a testvér, aki egész életében gondját viseli a nővérének) történetén keresztül a film bemutatja azokat a nehézségeket, melyeken az egész családjuk keresztül ment és amelyeket annak a támogatási rendszernek a hiánya okozott, melynek koronája a támogatott lakhatás rendszerszintű megoldása kellene, hogy legyen, mely továbbra sem létezik nálunk.