A szerbiai háztartások továbbra is többet költenek, mint amennyit keresnek: míg 2024-ben az átlagos havi bevétel 95.050 dinárt tett ki, addig a személyes fogyasztás elérte a 98.165 dinárt – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet legújabb, a Nova ekonomija által ismertetett háztartási felméréséből. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai lakosság pénzügyileg nem addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, hanem sokszor kénytelen hitelekbe verni magát ahhoz, hogy kijöjjön elsejétől elsejéig, vagy pótmunkát vállal, hogy meg tudja vásárolni a legszükségesebbeket.

A bevételek tekintetében a rendszeres munkaviszonyból származó jövedelem átlagosan 52.153 dinárt tesz ki, míg a nem rendszeres munkavégzésből származó kereset 2.249 dinár. Az átlagnyugdíj 29.937 dinár körül alakul, a mezőgazdaságból, vadászatból és halászatból származó havi bevétel pedig átlagosan 3.824 dinár.

A statisztikák azt mutatják, hogy a családok a legtöbb pénzt mindmáig élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordítják, havonta átlagosan 35.919 dinárt. Ezt követik a lakhatással kapcsolatos kiadások – a víz, áram, gáz és egyéb költségek –, amelyek 16.027 dinárra rúgnak. Az alkoholra és dohányra 4.363 dinárt, ruházatra 4.601 dinárt költenek átlagosan. Egészségügyi kiadásokra 4.053 dinárt fordítanak, míg rekreációra, kultúrára, illetve éttermekre, kávézókra ennél jóval kevesebbet.

A belgrádi régióban élők jobban keresnek, de többet is költenek

A bevételek régiós megoszlása jelentős különbségeket mutat: a Belgrádi régióban élők keresnek a legtöbbet, átlagosan 111.728 dinárt, őket követi Vajdaság 91.310 dinárral, majd Šumadija és Nyugat-Szerbia 87.744, végül Dél- és Kelet-Szerbia 86.988 dinárral. Ugyanakkor épp Vajdaság és Délkelet-Szerbia az a két térség, amely a legtöbb bevételhez jut külföldről, csaknem kétszer annyit kapva, mint Belgrád vagy Šumadija.

A részletes adatokból kitűnik, hogy a háztartások alkoholfogyasztása és dohánytermék-vásárlása is nagy területi eltéréseket mutat. A fővárosban élők kevesebbet költenek ezekre, mint az ország többi részében, különösen Šumadija és Nyugat-Szerbia térségében, ahol a cigarettára és dohányra fordított összeg meghaladja a hevi 4.000 dinárt. A vendéglátóhelyeken viszont a belgrádiak költenek messze a legtöbbet, kétszer annyit, mint más régiók lakói.

A lakhatási költségek szintén Belgrádban a legmagasabbak, ahol a háztartások átlagosan 17.462 dinárt fizetnek ki havonta a vízért, áramért, gázért és egyéb energiahordozókért. A többi régióban ezek a kiadások 15.000 dinár körül mozognak.

Kenyérból és a krumpliból fogy a legtöbb

A 2024-es felmérés részletesen foglalkozik azzal is, mit és mennyit fogyasztanak a szerbiai családok. Egy év alatt egy átlagos háztartás 163 kilogramm kenyeret és pékárut, 581 tojást, valamint 83,6 liter tejet és ugyanennyi liter savanyított tejterméket fogyasztott el. A zöldségek közül toronymagasan a krumpli a legnépszerűbb, amelyből 76,3 kilogramm jut egy háztartásra évente, de jelentős a káposzta-, paradicsom- és paprikafogyasztás is.

A húsfogyasztás adatai szerint a szerbiai családok leginkább csirkehúst esznek, éves átlagban 52,8 kilogrammot, majd ezt követi a sertéshús 47,8 kilogrammal. Jelentős a húskészítmények fogyasztása is: ezekből 36,4 kilogramm kerül az asztalra évente. A családok átlagosan 9,3 kilogramm halat, 20,9 kilogramm cukrot és 8,3 kilogramm kávét fogyasztanak el.

A bevétel nagy része élelemre megy el

A felsorolt adatok összességében azt mutatják, hogy a szerbiai háztartások továbbra is a mindennapi élelmiszerekre költik bevételeik legnagyobb részét, miközben a kiadásaik meghaladják jövedelmeiket. Az élelmiszerek között is vezet a kenyér és a burgonya, az egészségesebb (és drágább) élelmiszerek rovására. A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek között a csirkehús, a különféle húskészítmények állnak az élen, míg halból, gyümölcsből és zöldésgfélékből az egészséges táplálkozáshoz szükségesnél kevesebbet vásárolunk.