Az Európai Bizottság (EB) közzétette őszi gazdasági előrejelzését. A Bizottság értékelése szerint „Szerbiában a folyamatos politikai feszültségek és a diákok által vezetett tiltakozások, valamint a vámokkal és kereskedelemmel kapcsolatos globális bizonytalanságok hatással voltak a fogyasztói bizalomra, az üzleti bizalomra és a közvetlen külföldi befektetésekre, amelyek a 2024-es évhez képest a felére estek vissza”.

A jelentés szerint Szerbia gazdasága a hazai és külső tényezők miatt jelentősen lelassult az év első felében: a bruttó hazai termék (GDP) növekedése mintegy két százalék volt, szemben az előző évi körülbelül négy százalékkal.
A Bizottság a GDP idei növekedését 2,2 százalékra becsüli, szemben az egy évvel korábbi 3,9 százalékkal.

A növekedés helyreállását 2026-ban 3,3 százalékra, 2027-ben pedig 4,2 százalékra prognosztizálják, mivel a belföldi keresletet a háztartások növekvő jövedelmei és az Ugrás a jövőbe – Szerbia 2027 program keretében megvalósuló nagyszabású állami beruházások, valamint az EXPO 2027 szakkiállítás támogatják, ez utóbbi 2027-ben várhatóan jelentős turistaforgalmat fog generálni.
A fiskális politika várhatóan továbbra is laza marad, a célzott költségvetési hiány a GDP három százaléka, ugyanakkor a közadósság arányának 46,5 százalékra való csökkenését jósolják 2027-re, írja a jelentést szemléző cikkében a Beta.

A Bizottság megállapítja, hogy a szerbiai háztartások fogyasztása az év első felében 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami jóval elmarad a bérek és nyugdíjak növekedésétől. A beruházások 2,5 százalékkal estek vissza az építőipari aktivitás gyengülése miatt, igaz, korábban több éven át erős növekedést mutattak.
A növekedésre erősen negatív hatással volt az import 10,5 százalékos növekedése az export 6,5 százalékos emelkedésével szemben. Ennek következtében a folyó fizetési mérleg hiánya a 2025-ös évben várhatóan a GDP 5,4 százalékára emelkedik a 2024-es 4,7 százalékról.

Az Európai Bizottság szerbiai részjelentése szerint az építőipar, az ipari termelés és a kiskereskedelem rövid távú mutatói arra utalnak, hogy az év végéig mérsékelt gazdasági aktivitásra lehet számítani.

Hozzáteszik, hogy a gazdasági hangulatmutató augusztusban és szeptemberben javult, de továbbra is a hosszú távú átlag alatt van.

A szerb gazdaság kilátásait tekintve a Bizottság szerint a negatív, azaz lefelé mutató kockázatok dominálnak, mivel a politikai instabilitás már most csökkentette a külföldi befektetéseket, és az üzleti környezetet további bizonytalanságok terhelik.

Kiemelik továbbá a kormány jelentős beavatkozását a kiskereskedelmi piacon: a nagy számú élelmiszer- és egyéb alapvető termék esetében hat hónapra bevezetett árréstetőt, amely szeptemberben lépett életbe.

A jelentésben szó esik az NIS-re vonatkozó amerikai szankciókról is. Ez a kérdés azonban nem szerepel az őszi előrejelzésben, mivel a szankciók rendezése továbbra is bizonytalan, ugyanakkor a következő hónapokban komoly gazdasági következményekkel járhat, mivel az olajtartalékok kimerülőben vannak.

A Nyugat-Balkán EU-tagjelölt országai közül az idei évben Szerbiánál alacsonyabb GDP-növekedést csak Bosznia-Hercegovina ér el (1,8 százalék).

Albánia növekedése 2025-ben várhatóan 3,6 százalék lesz, Észak-Macedóniáé 3,2 százalék, Montenegróé pedig három százalék.
2026-ban Albánia 3,5 százalékos, 2027-ben szintén 3,5 százalékos növekedést érhet el, Észak-Macedóniában 2026-ra és 2027-re egyaránt 3,3 százalékot prognosztizálnak, Montenegróban pedig évi 3,1 százalékot.
Bosznia-Hercegovina növekedése 2026-ban 2,2 százalék, 2027-ben pedig 2,5 százalék lehet.

Az EU gazdasági növekedése a Bizottság előrejelzése szerint 1,4 százalék lesz az idei és a következő évben, 2027-ben pedig 1,5 százalék.
Az EU-ban idén Írország érheti el a legnagyobb növekedést (10,7 százalék), Finnország pedig a legkisebbet (0,1 százalék).

Valdis Dombrovskis gazdasági biztos a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta, hogy az EU gazdasága a kedvezőtlen környezet ellenére is növekedni tudott.

„Most, figyelembe véve a kihívásokkal teli külső helyzetet, az EU-nak határozott lépéseket kell tennie a belföldi növekedés ösztönzése érdekében. Ez a versenyképességi program felgyorsítását jelenti, beleértve a szabályozások egyszerűsítését, az Egységes piac kiteljesítését és a beruházások ösztönzését” – hangsúlyozta Dombrovskis.