Bár mi, magyarok kevesebben vagyunk, a magyar művelődési egyesületek és szervezetek száma nem csökkent az elmúlt tíz évben Vajdaságban, állapították meg a VM4K kutatási eredményeit ismertető eseményen, amelyet pénteken tartottak meg a Palicsi Magyar Művelődési Központban.

A márciusban végzett felmérésből az tűnik ki, hogy a szervezetek többsége népzenével és néptánccal foglalkozik, de a kézműves tevékenységek is teret hódítanak az utóbbi időben, tudósít a Pannon RTV.

A felmérés készítői annak jártak utána, hogy mi és hogyan valósult meg az elmúlt tíz évben az MNT Vajdasági Magyar Kulturális Stratégiájából? Ehhez azonban a demográfiai adatokat is figyelembe kellett venni. „A vajdasági magyarság legnagyobb része Észak-Bácska, Közép-Bácska és a Tisza-mente. Ezek a számok arányaiban bizonyára maradni fognak az idei népszámlálás után is, de a számok nyilván valamivel kisebbek lesznek”, nyilatkozta Barlai Jenő szociológus, kutató, a VM4K szakmai munkatársa.

A szülőföldön maradást segíti az itteni továbbtanulás is, ehhez pedig hozzájárul az MNT 2011 óta létező ösztöndíjprogramja és az Európa Kollégium is Újvidéken. Ezeket egyre többen vehetik igénybe. „Ez mindenképpen egy olyan szám, egy olyan tendencia, ami bár nem tudja visszafordítani azokat a negatív népszaporulati mutatókat, amelyekről beszéltünk, de mégis egy minőségbeli javulást hoz, hozhatnak”, fejtette ki a rendezvényen Varga Diósi Viola, a VM4K kutatási referense.

A rendezvényen felszóltalt Pásztor István, a VMSZ elnöke is. "Bár fogyunk, de akik itt maradtunk, ragaszkodunk a gyökerünkhöz, az itteni jelenünkhöz és jövőnkhöz", állapította meg Pásztor István, hozzátéve, a felmérés eredményei megmutatják, most hol tartunk, és alapját képezik majd annak, ahova tartani akarunk.

„A mögöttünk levő ciklusnak, a mögöttünk levő négy évnek a kultúra szférájában az építkezés tekintetében az egyik legnagyobb eredménye a Szekeres László Alapítvány terebélyesedése és a VM4K létrejötte”, mutatott rá a VMSZ elnöke, hozzátéve, a stratégiához párbeszédre van szükség, ami által kialakul a közös nevező, ami nélkül pedig nem lehet meghatározni a stratégiai célokat.

A közös nevező kialakítása érdekében pedig 2023 első felében több kerekasztal-beszélgetést terveznek a kutatási eredmények tapasztalatai alapján.