A filmes szakma javaslatait meg kell hallgatni, azokra építeni kell. A május 15-től hivatalba lépő új kormány első időszakában a filmes területen is a források megszerzésére, a rendszer feltárására, az elszámoltatás megkezdésére fog koncentrálni, és aki bűnt követett el, bűnhődni fog – mondta Nagy Ervin pénteken az Eurocine Budapest 2026 nemzetközi filmipari szakkiállítás megnyitóján, a Hungexpón.

A Tisza Párt kulturális megbízottja kiemelte: az április 12-én kapott felhatalmazás történelmi lehetőség a magyar film számára, amelyet meg kell ragadni.

„Az elmúlt majd’ egy évtized iszonyatos szakadásként tátong a magyar film évszázados szövetén, az országtól egy évtizednyi alkotó energiát vettek el, komplett generációt gáncsoltak el ideológiai alapon” – hangsúlyozta Nagy Ervin.

Mint fogalmazott, a magas kultúrának és a profi filmiparnak nem egymás ellenében, hanem szoros, egymást erősítő szövetségben kell léteznie.

A filmes szakmát érintő legégetőbb feladatok közé sorolta a közvetett támogatási rendszer, valamint az adóvisszatérítés azonnali stabilizálását, a filmkultúra teljes körű politikamentesítését és a Nemzeti Filmintézet radikális reformját.

„Az NFI élén nem lesznek többé politikai kinevezettek, a vezetői posztra nyílt, szakmai pályázatot írunk ki, az operatív folytonosságot biztosítjuk, de az igazgatót többlépcsős, transzparens szakmai kiválasztási folyamat végén nevezzük ki” – mondta.

A Tisza Párt kulturális megbízottja arról is beszélt, hogy egy politikafüggetlen, többablakos támogatási rendszert hoznának létre.

„A kulturális közpénzek elosztása mostantól kizárólag szakmai alapon történhet. A döntőbizottságokat és kuratóriumokat a szakma valódi bevonásával jelöljük ki, és biztosítjuk a tisztségviselők rendszeres rotációját. Ez a garanciája annak, hogy a rendszer rugalmas maradjon, reagálni tudjon a világ gyors változásaira, és mindig a minőséget válassza” – emelte ki.

Nagy Ervin új források megnyitásáról is beszélt, valamint a köztelevíziós tartalomgyártás megújulásának ösztönzéséről. Mint mondta, kezdeményezik a visegrádi országokkal közös filmalap elindítását, és meg kell teremteni a magyar vidék filmes kultúráját is.

„Támogatjuk a nemzetközi koprodukciókat, és folyamatosan fejlesztjük az infrastruktúrát, továbbá stratégiai kérdésként kezeljük a filmes felsőoktatást: szabad ország, szabad egyetem” – szögezte le Nagy Ervin.

„Harmóniát és egyensúlyt teremtünk a hazai filmkészítés és a nemzetközi iparági működés között. Visszaengedjük a hazai alkotókat a saját területükre, nem akadályozni, hanem ösztönözni fogjuk őket egy igazságos támogatási rendszerrel és egy állandóan fejlődő, kiszámítható szakmai környezettel. A valódi teljesítményt fogjuk jutalmazni, miközben kaput nyitunk az új tehetségek előtt, végül pedig nemzetközileg érvényes sztenderdek alapján szervezzük újra a filmes közösség működését” – hangsúlyozta.

A megnyitót követően a Filmreform kezdeményezés szakmai fórumán Nagy Ervin átvette a filmes szakma javaslatcsomagját, amely a legfontosabb teendőket rögzíti.

A közelmúltban Kolozsi László által elindított kezdeményezéshez már harminc filmes szervezet és tizenegy oktatási intézmény csatlakozott, ezek képviselői közül többen jelen voltak a fórumon.

Az eseményen Ugrin Julianna, a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete (MADOKE) képviseletében elmondta: a most átadott, csaknem százoldalnyi összszakmai „white paper” nem végleges dokumentum, hanem egy közös kiindulópont.

Hangsúlyozta, hogy a film a magyar kultúra egyik fontos értéke, és nemzetközileg is versenyképes terület.

Becz Péter, a KLIP Egylet részéről arról beszélt, hogy nem a teljes intézményrendszer lebontására van szükség, hanem néhány kulcsterület átalakítására.

„A cél egy olyan filmes rendszer, amely szakmai alapon működik, politikai befolyásolástól függetlenül, átláthatóan és kiszámíthatóan. A dokumentum kimondja, hogy az állami támogatások elosztásáért felelős filmfinanszírozó szervezet élén ne politikai kinevezett álljon, a döntéseknek pedig a szakmai bizottságokban kell megszületniük. Javasoljuk továbbá, hogy a minisztérium vagy a megbízott kormányzati szereplő és a szakmai képviseletek között jöjjön létre egy rendszeresen működő egyeztetési platform” – fejtette ki.

Temple Réka, a Magyar Animációs Producerek Szövetsége (MAPSZ) képviseletében azt mondta, hogy a 30 százalékos adóvisszatérítés rendezése az egyik legsürgősebb feladat, mert ez létkérdés a hazai filmgyártásnak és a nemzetközi produkcióknak is.

Kiemelte a művészeti felsőoktatás autonómiájának ügyét is, hiszen ez közvetlenül érinti a szakmai utánpótlást, valamint az NFI, az NKA, a Filmiroda, továbbá az érintett minisztériumi döntések átvilágításának szükségességét.

Kocsis Ágnes, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének elnöke szerint egy differenciált, több lábon álló finanszírozási modellre van szükség, amelyben az állami támogatás továbbra is alapvető fontosságú, de nagyobb szerepet kell kapnia az adóvisszatérítés mellett a nemzetközi koprodukciós partnereknek, az európai filmalapoknak, valamint a szponzorációnak és a közösségi finanszírozásnak is.

„Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy – ahogy Európában – nálunk is a hazai köztelevízió, a kereskedelmi tévék és a streamingcsatornák részt vállaljanak a magyar film támogatásában. Ez azonban törvényi szabályozást igényel” – tette hozzá.

Deák Dániel, a Magyar Filmfesztiválok Társasága részéről arról beszélt, hogy a jövő záloga egy új, korszerű filmtörvény megalkotása. (MTI)