Vékás János kronológiájának harmadik kötete, a Magyarok a Vajdaságban 1960-1964 is elsősorban azon időszak korábban még fel nem tárt eseményeinek tárgyszerű leírását tartalmazza, amelyek meghatározták a vajdasági magyarság helyzetét, közösségként való fejlődését és visszafejlődését.

A temerini közönség tegnap este találkozhatott a szerzővel. A művelődési központ képtárában megtartott könyvbemutatón a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének szakmunkatársával Ternovácz István, újságíró beszélgetett, a kronológiáról és a könyvben tárgyalt korszakról alkotott véleményét viszont Losoncz Alpár filozófus is kifejtette.

A kronológia harmadik kötetében a szerző sokkal nagyobb mértékben idéz a levelezésekből. Mint elmondta, ez már egy olyan korszak, amikor már nem olyan mellékes az sem, hogy lássuk, hogy az egyes történelmi folyamatokat az emberek milyen törekvései mozgatták. Ezeket a személyes ambíciókat nagy mértékben tükrözik ezek a levelek, magánjellegű dokumentumok.

- Sajnos azt kell hinni, hogy nagyon kevés olyan levéltári anyag fog majd a továbbiakban is előkerülni, amelyből kiderülhet, hogy egyáltalán ebben a korszakban milyen egyéni mozgástere volt az embereknek. Mindig mondjuk, hogy egy igen nehéz időszak volt, egy dogmatikus, ha nem is totalitárius, de autoriter társadalom. Mutatkozik azért mindig egy kis rés, hogy az ember hogy jár el. Tehát, hogy kihasználja – e az adott lehetőségeket, vagy nem. Különösen azért, mert hát ez az az időszak, amikor az ország vezetősége is úgy ítélte meg, hogy nem lehet, ahogy ők ezt mondták, a szocializmus felépítésének összes terhét egy generáció vállára rátenni. Valahogy Tito értette, hogy néha el kell engedni a gyeplőt, utána megint meghúzni. Ennek a lazításnak az időszaka az, amit a kötet tárgyal. De megmutatja azt is, hogy a lazításba hogy ment bele a társadalom. – mondta a szerző.

A kronológiában Vékás rávilágít a vajdasági magyarság belső életének eseményeire, de helyet kaptak a könyvben azok az események is, amelyek befolyásolták Vajdaság helyzetét, a magyar-jugoszláv államközi viszonyt, valamint a magyar államnak a határon túli magyarság helyzetével kapcsolatos magatartást.

A szerzőtől megtudtuk azt is, hogy a kronológia következő kötetének megjelenése előtt, szeretné még az idén elkészíteni az Utak című interjúsorozat második részét. Mint mondta, nagyon különböző interpretációk lesznek arról, hogy milyen volt az a kor, tényeket kell rögzíteni, amelyeket nem lehet elkerülni, ahhoz, hogy az ember kreáljon egy hipotézist, elképzelést. Ebben segít majd ez az interjúkat tartalmazó könyv.

Ádám Csilla