Osztálytalálkozóra invitálták vasárnap délutánra a Martonos helyi közösséghez tartozó kishomokiakat. A parányi faluban már régóta nem folyik iskolai oktatás. Az iskolaépületben egy ideig bolt működött, a tavaly elvégzett felújítás után pedig a Faluház kapott benne helyet. Ott gyülekeztek tegnap késő délután a volt diákok, olyanok, akik a parányi faluban maradtak, de olyanok is, akik időközben máshova költöztek. Ahogyan a Faluház januári megnyitójára, erre a találkozásra is eljött hozzájuk Szabadkáról egykori tanítónőjük, Harasztkó Ilona, aki 19 évesen Kishomokon kezdte meg pedagógusi pályafutását és tizenegy éven át dolgozott itt.
„Nekem valódi ünnep, ha itt lehetek Kishomokon” - mondta a szemmel láthatóan meghatódott Harasztkó Ilona. „Még ma is együtt dobban a szívem az itt élő emberekkel, azokkal, akiket annak idején az elsőtől az ötödik osztályig ebben az épületben tanítottam. Első munkahelyem volt ez a pályán, és noha magam is falusi, nevezetesen hajdújárási származású vagyok, mégis meg voltam illetődve, nem is tudom, én féltem-e az itteni gyerekektől jobban vagy ők tőlem, de nem lett semmi gond. Nagyon gyorsan befogadtak, megszerettek, ahogyan én is őket. Olyanok ők nekem, mint az a bizonyos első szerelem. Kitörölhetetlen, felejthetetlen emlék. Attól kezdve úgy éreztem magam, mintha itt születtem volna, itt éltem volna mindig. Igyekeztem mindent megtenni a faluért, de a falubeliek is maximálisan segítettek engem, például abban is, hogy két év itt tartózkodásom után a villanyt is bevezethessük hozzám. Elsőtől ötödikig tanítottam a gyerekeket, nem volt könnyű, hisz magam voltam. Ők tanítottak meg arra, hogy egy símogatás, egy kedves mosoly vagy egy ölelés mit jelent a gyereknek, de arra is, hogy ha az ember a szívével és nem kizárólag az eszével tanít, ahogyan mindket a tanítóképzőben oktattak, akkor a tanító minden gyerekben meglátja a jót, azt a jót, amit neki kell tovább fejlesztenie bennük” - hallottuk a tanító nénitől.
A kishomoki egykori diákok találkozójának résztvevőit Sors Endre, a martonosi helyi közösség tanácsának helybeli tagja fogadta és köszöntötte, majd alkalmi ajándékkal kedveskedett Harasztkó Ilona tanítónőnek valamint Adamov Juditnak és Ábrahám Eszternek, akik hathatós támogatást nyújtottak és nyújtanak mindmáig a kis közösségnek. Ez alkalomból a tanító néni bejelentette, hogy egy 300 kötetből álló könyvállományt is összegyűjtött a falu javára, amelyet Szabó Frigyes, aki egykoron maga is kishomoki diák volt és könyvet is jelentetett meg kishomoki gyermekéveiről, könyveinek egy-egy példányával meg is toldott.
A diáktalálkozó, amelyen részt vett Horváth Gergely, a martonosi helyi közösség tanácsának elnöke is, a közös vacsora elfogyasztása utáni hangulatos mulatozással ért véget, amelyhez az oromhegyesi Zsoldos Rudolf szolgáltatta a nagyszerű talpalávalót. .
Bödő Sándor

