2020 ismét szökőév, vagyis nem 365, hanem 366 napból áll. A négyévenkénti szökőnap oka pedig az, hogy a csillagászati év és a naptári év hossza különböző, ezért utóbbit minden negyedik évben egy nappal ki kell egészíteni. A szökőnap mégsem február 29-e.

A mai értelemben vett szökőév eredete egyidős az 1582 októberében bevezetett Gergely-naptárral, amikor is felismerve a Julián-naptár szerinti időszámítás mintegy tíznapos késését a civil naptár és a csillagászati időszámítás között, XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre, amelynek egyik fő eleme a csillagászati időszámítás és a civil naptár közti különbségek hosszú távú szinkronizációja (miután a csillagászati, úgynevezett tropikus év 5 óra 48 perc 46,08 másodperccel hosszabb a naptári évnél). A naptárreform évében radikális lépésként, hozzáigazítva az addigi évszázadok helytelen Julián-naptárát a csillagászati tényekből adódó helyes naptárszámításhoz, 1582 októberében 4-e után 15-e következett. A reform értelmében meghatározott időszakonként a második hónap végét egy szökőnappal toldották meg.

Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21-e, szombat után november 1-je, vasárnap következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.

De mik ezek a meghatározott évek? Nem egyszerű a helyzet, elég bonyolult a számítás.

Legegyszerűbben talán így foglalható össze:

szökőévek a következők: minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek.

Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. Tehát szökőév 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőévek a következő esztendők: 1600, 2000 és 2400. A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut.

A szökőévvel kapcsolatos tévhit, hogy a szökőnap február 29., pedig ez nem igaz, a szökőnap február 24. Hogy miért? Ez sem egyszerű. Julius Ceasar koráig kell visszamennünk. A római naptárban ugyanis visszafelé számoltak. Például: hét nappal március idusa előtt az március 8., mivel március idusa március 15.

A rómaiak február 23-át megduplázták, ezért szökőévben február 24-én semmilyen névnapot nem tartunk. Vagyis két 24-e volt, és 28 nap helyett 29 lett februárban. Sok logikát nem tükröz a megoldás, nem véletlen, hogy több egyházi kalendáriumban február 29-ét tartják a szökőnapnak, persze ez nem helyes. A február szökőhónap jellege ugyanis nem egy toldaléknap egyszerű hozzáadását jelenti, nem így „telik” meg a hónap, hanem a 24. nap megduplázásával, amivel a hónap következő napjai eggyel előbbre lépnek a heti napok sorában, írja a csillagaszat.hu.

Manapság már számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez azon a logikán alapul, hogy a tényleges toldaléknap február 29., mivel az az a nap, ami csak a szökőévekben fordul elő.

Érdekességek

Mátyás napja eredetileg február 24-e volt, de a mostani naptárakban a szökőév miatt 25-én van, ezt hívják Mátyás ugrásnak.

Amerikában szökőévekben tartják az elnökválasztást.

1994 óta pedig a nyári olimpiát is szökőévekben rendezik.

Hagyományok, hiedelmek, babonák

A szökőévhez kapcsolódik az a babona, hogy nem tanácsos építkezésbe fogni 366 napos évben. Emellett szökőnapon a nők kérhetik férjül a párjukat. Azonban, ha a menyegző szökőévben köttetik, az rossz előjel, a babona szerint nem lesz boldog a házasság, akár válás is lehet a vége.

Milyen események történtek ezek a napon?

1504 – Holdfogyatkozás. Kolumbusz Kristóf ezzel úgy megrémíti az ellene támadó őslakosokat, hogy azok visszavonulnak.

1692 – A salemi boszorkányperek során boszorkánysággal vádolnak meg egy Sarah Good nevű leányt, egy Sarah Osborne nevű idős asszonyt és egy Tituba nevű indián szolgát.

1920 – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az ország alkotmányát.

1940 – Az Elfújta a szél c. film 8 Oscar-díjat kap.

1956 – Eisenhower amerikai elnök bejelenti, hogy másodszor is jelölteti magát elnöknek.

1960 – Megnyílik az első Playboy-klub élő „nyuszikkal”.

1964 – Nyilvánosságra hozzák, hogy az amerikai hadsereg titokban kifejlesztette az A–11-es vadászbombázót.

1992 – A bosznia-hercegovinai népszavazáson a többség a volt jugoszláv tagköztársaság függetlensége mellett foglalt állást.

2016 – A 88. Oscar-gálán Nemes Jeles László Saul fia című filmje nyeri a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Ezen a napon születtek

1792 – Gioachino Rossini olasz zeneszerző († 1868)

1860 – Herman Hollerith amerikai mérnök, statisztikus, a róla elnevezett lyukkártya-rendszer megalkotója († 1929)

1892 – Apor Vilmos győri püspök, mártír († 1945)

1900 – Jorgosz Szeferisz, irodalmi Nobel-díjas görög költő, író és diplomata († 1971)

1920 – Michèle Morgan francia színésznő († 2016)

1928 – Joss Ackland angol színész

1952 – Tim Powers amerikai sci-fi és fantasy író

1956 – Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos († 2002)

1972 – Antonio Sabàto, Jr. olasz származású amerikai színész

1976 – Kovács Katalin világ- és olimpiai bajnok kajakozó

1984 – Decker Ádám világbajnok magyar vízilabdázó

1988 – Benedikt Höwedes német labdarúgó

Ezen a napon haltak meg

1916 – Anton Freissler osztrák üzletember és feltaláló, akinek jelentős találmánya és fejlesztése volt a páternoszter és a felvonó (* 1893)

1928 – Armando Diaz olasz tábornok, első világháborús főparancsnok (* 1861)

1992 – Karinthy Ferenc magyar író, újságíró (* 1921)

1996 – Ifj. Kós Károly néprajzkutató, az MTA tagja (* 1919)

2008 – Dési Ábel vajdasági magyar író, költő, kritikus, publicista (* 1929)

Ünnepek, emléknapok, világnapok

A ritka betegségek napja

NOART EARTH DAY, a Művészeti Alkotástól Távolmaradás Világnapja