Szerbia-szerte egyre gyakoribbak az SMS- és telefonos csalások, amelyek célja a polgárok személyes és pénzügyi adatainak megszerzése. A belügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a „fišing” típusú üzenetek gyakran közlekedési szabálysértésekre, ki nem fizetett útdíjakra vagy büntetésekre hivatkoznak, és linket tartalmaznak, amely megnyitásával a csalók hozzáférhetnek a banki adatokhoz.

A szakértők szerint a legújabb veszélyt az úgynevezett „spufing” jelenti, amikor a csalók mesterséges intelligencia segítségével hamisítják meg a hívószámot és a hangot. Így a képernyőn ismerős telefonszám jelenik meg, a vonal másik végén pedig egy olyan hang szólal meg, amely megszólalásig hasonlít egy barát vagy hozzátartozó hangjára.

Sanja Kekić kiberbiztonsági szakértő példaként említette: egy fiatal lány szüleit kórházi dolgozónak kiadva hívták fel, és közölték velük, hogy lányuk balesetet szenvedett, majd pénzt követeltek „sürgős műtéti beavatkozásra”.

A belügyi tájékoztatás szerint a csalóknak elég néhány másodpercnyi hangminta, amelyhez könnyen hozzáférhetnek közösségi oldalakon, csoportos beszélgetésekben vagy hangüzenetekben.

Hogyan védekezhetünk?

Vladimir Vujić, a Szerbiai Belügyminisztérium magas technológiai bűnözés elleni szolgálatának vezetője arra figyelmeztet, hogy az ilyen hívásokat azonnal meg kell szakítani, és visszahívni a valódi ismerőst a telefonkönyvből.

A törvény súlyos büntetéseket helyez kilátásba: a pénzbírságtól többéves szabadságvesztésig terjedhet a szankció, szervezett bűnözői csoport esetén vagy jelentős anyagi kárnál akár tíz év börtön is kiszabható.

Az SMS-csalások továbbra is széles körben elterjedtek: a csalók banki vagy állami intézményi ügyintézőnek adják ki magukat, és az áldozatok a mellékelt linkre kattintva sokszor nemcsak pár ezer dinárt, hanem több tízezer dinárt is elveszíthetnek.