A brazíliai Pico dos Dias Obszervatórium kutatóinak most először sikerült megfigyelniük egy olyan gyűrűrendszer kialakulását, amely a Szaturnuszéval rokon jellegű. A megfigyelt gyűrűk egy Hírón nevű kis, jeges égitestet öveznek, amely a Nap körül kering a Szaturnusz és az Uránusz pályája között – számolt be róla a Reuters.

Hírón a Naprendszer külső részén elhelyezkedő úgynevezett kentaurok közé tartozik – ezek az égitestek egyszerre viselnek aszteroida- és üstökösszerű tulajdonságokat. A hivatalosan (2060) Hírón néven ismert objektum körülbelül 200 kilométer átmérőjű, és mintegy 50 év alatt kerüli meg a Napot. Főként kőzetből, jégből és szerves vegyületekből áll. A csillagászok 1977-es felfedezése óta időről időre észlelték, hogy a Hírón körül valamilyen anyagfelhő van jelen, de most sikerült a legpontosabb adatokat megszerezni.

A 2023-ban végzett megfigyelések alapján a kutatók megállapították, hogy Hírón jól körülhatárolt gyűrűrendszerrel rendelkezik: három sűrű, egymáshoz közeli gyűrű található 273, 325 és 438 kilométeres távolságban az égitest középpontjától, míg egy negyedik, külső gyűrű 1400 kilométerre helyezkedik el. Ez utóbbi szerkezet a tudósok szerint szokatlanul távol esik a központi testtől, és további megfigyelések szükségesek annak megerősítésére, hogy stabil gyűrűről van-e szó. A három belső gyűrű egy porból álló, forgó korongba ágyazódik.

A kutatók különböző évekből származó adatok összevetése után kimutatták, hogy a gyűrűrendszerben jól érzékelhető változások mentek végbe, ami azt bizonyítja, hogy ezek a struktúrák a valós időben fejlődnek – mondta Christian Lucian Pereira, a Brazil Nemzeti Obszervatórium munkatársa, a The Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Pereira szerint a Hírón gyűrűi főként jégből állhatnak, kisebb mennyiségű kőzettel keveredve, hasonlóan a Szaturnusz gyűrűihez.

A jég döntő szerepet játszhat a gyűrűrendszerek stabilitásában, mivel fizikai tulajdonságai lehetővé teszik, hogy az apró részecskék külön maradjanak, és ne olvadjanak össze egyetlen holddá. A Hírón időnként üstökösszerű viselkedést is mutat: gázokat és port bocsát ki az űrbe – 1993-ban például rövid ideig üstökösszerű csóvát is megfigyeltek körülötte.

A kutatók úgy vélik, a Hírón gyűrűi egy korábbi ütközés maradványai lehetnek: talán egy kisebb holdja semmisült meg, vagy az égitest kozmikus törmelékkel ütközött. Az is elképzelhető, hogy a gyűrűk részben a Hírón saját anyagából származnak – vagy mindhárom folyamat együttes eredményeként jöttek létre.