A Z generáció tagjai, azaz az 1995 és 2010 között születettek egocentrikusabbnak tűnhetnek a munkahelyükön, mint az idősebbek, de valójában csak arról van szó, hogy jóval öntudatosabbak, és alapvető értéknek tartják a fizikai és a mentális egészséget, a szeretetet és a biztonságot – derül ki abból a csütörtökön bemutatott generációs tanulmányból, ami a Z generáció és az idősebb korosztályok, az Y (1980-1994), az X (1965-79), a baby boomer (1946-64) és a veterán (1925-45) generációk munkavégzési attitűdjeit hasonlítja össze, olvasható a qubit.hu portálon.

A kutatást a Quantum Digitális Diákszövetkezet, a Diverzum, Steigervald Krisztián generációs szakértő (SteinGen) és a PwC piacelemző cég közösen készítette augusztusban. Az összesen 2361 fő bevonásával végzett reprezentatív kutatás arra jutott, hogy az 1995 és 2010 között születettek háromnegyede városias környezetben él. Többségük saját bevallása szerint anyagilag stabil háttérrel rendelkezik: 30 százalékuk könnyedén megél a havi jövedelméből, és 35 százalékuk még egy-két extra kiadást is megengedhet magának.

A munkahelyi visszacsatolás fontosabbá vált, mint a szervezeti lojalitás

A tanulmány szerint a Z generációs válaszadók számára jóval fontosabb volt az elismerés, és nagyobb igényük van az önállóságra munkahelyükön, emellett kevésbé tartják fontosnak a hierarchikus szervezeti viszonyok kialakítását, mint az idősebb korosztályok tagjai. Steigervald Krisztián ugyanakkor a konferencián elmondta, hogy a munkához való hozzáállás szülhet ugyan munkahelyi ellentéteket az idősebb és a fiatalabb munkavállalók között, „nincs olyan, hogy szorgalmas vagy lusta generáció”. A kutató szerint a korai szocializációs tapasztalatok határozzák meg a későbbi munkakörnyezetre vonatkozó igényeket is: a 20. században a várakozás jelentette a túléléshez szükséges mechanizmusokat, míg a Z és az alfa generációnak (a 2010 után születetteknek) már az azonnaliság és a folyamatos elérhetőség vált alapvető életvitellé.

A Z generációnak erős az igénye az egyéni előrehaladásra, így nagyobb arányban vallják alapvető értéknek a tanulást és a folyamatos fejlődést, mint más generációk. A Z generáció a felgyorsuló technológiai fejlődés szakaszában nőtt fel, így nemcsak természetesen mozog a digitális világban, hanem a megnövekedett mennyiségű beáramló információ és az interkonnektivitás a folyamatos önfejlesztésre inspirálja. Ennek eredménye, hogy az 1995 és 2010 között születetteknek nagyobb igényük van a munkahelyi belső képzéseken való részvételre, ami a korábbi generációknál jellemzően nem merült fel.

A Z generáció könnyebben vált munkahelyet, mint eddig bármely más korosztály

Bár a közösségi média hatására a Z generáció tagjai jóval több lehetőséggel találkoznak, mint az idősebb korosztályok, körükben az 1925 és 1945 között született veteránokhoz képest háromszor magasabb a stabilitás és biztonság igénye. A Z generáció 61 százaléka még mindig stabil, kiszámítható munkahelyet preferál, ugyanakkor nyitott a rugalmasságra és a projektalapú munkákra is. A fiatalok munkamoráljában is megmutatkozik a szabadságigény: Steigervald szerint „nem a folyamat érdekli őket, hanem annak az értelme”. A kutató elmondta, hogy a Z generáció tagjai sokkal öntudatosabbak, mint az idősebbek, és észszerű delegálás nélkül nem végzik el a kiosztott feladatokat.

A Z generáció bátrabb munkahelyváltási szokásai a munkaerőpiaci fluktuáció mértékét és gyakoriságát is átalakították. Eddig a munkáltatók az idősebb korosztályoktól 5-10 éves munkahelyi ciklusra számíthattak, azonban a Z generáció egy adott munkahelyen töltött karrierfejlődése 3-4 évre csökkent. A kutatás szerint a munkahelyváltás fő oka minden generáció esetében a magasabb fizetés és a munka-magánélet-egyensúly kialakításának lehetősége. Ugyanakkor Steigervald elmondta, hogy a munka-magánélet feltételeinek felfogása is megváltozott: „míg az X-esek a munka–magánélet egyensúlyát keresik, a Z generáció már a magánélet–munka egyensúlyát helyezi előtérbe. Erre egyelőre Magyarországon nem látok sok jó példát”.

A munkáltatóknak kihívást jelent az öntudatos generáció munkaerőpiacra lépése

A munkahelyi személyes preferenciák átalakulása mellett a családalapítási szokások is átformálódtak a fiatalabb generációkban. Bár a családalapítás igénye a Z generációban is megvan, ők már nem a hagyományos családmodell szerint képzelik el tízéves távlati terveiket. A tanulmány szerint a Z generációs válaszadók több mint fele vágyik a karrier és a család kiegyensúlyozott, párhuzamos menedzselésére, 18-18 százalékuk viszont vagy csak a karrierjére, vagy csak a családalapításra koncentrálna. Ettől már az Y generáció életvezetési szokásai is élesen elkülönülnek, ugyanis náluk a karrier és a szakmai önmegvalósítás alig jelenik meg motivációként.

Minden korosztályra jellemző, hogy fontosnak tartják a fizikai egészséget és a betegségek megelőzését. Az összes vizsgált generációnak több mint 70 százaléka gondolta fontos életcélnak az egészséges életmód kialakítását, ugyanakkor a szoros emberi kapcsolatok létrehozásának igénye nem volt ennyire egységes. A mély emberi kapcsolatok jelentősége csak a 18 év alatti és a Z generációs válaszadóknál volt 70 százalék vagy afeletti érték. Az idősebb korosztályok között fokozatosan csökkent a tartós kapcsolatok iránti vágy, és ők tartották a legkevésbé fontosnak a szoros kötelékek kialakítását is.

A kutatás szerint a kapcsolódási igények eltérései mellett a Z generáció jóval tudatosabb az idősebb generációknál, és a mentális és fizikai jóllét is fontos feltétele a munkavégzésüknek. Ráadásul nem elégszenek meg az univerzális megítéléssel: az egyéni juttatások és a kiemelt figyelem teszik vonzóvá számukra a munkahelyeket. A Z generációnak más lett a fogalma a stabilitásról is, és a kiegyensúlyozott életvitelt a saját fejlődésük kibontakoztatásában keresik. A PwC vezető menedzsere, Cserjés-Kopándi Ildikó a konferencián elmondta, hogy munkáltatóként „a legtehetségesebbeket a legnehezebb megtartani”.