A népi kalendáriumban fontos nap a mai, Katalin napja. Egyfelől időjósló nap, másfelől pedig férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak e naphoz. De nem csak a lányok, a legények is ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt.

Ki volt Szent Katalin?

Alexandriai Szent Katalin a tizennégy segítő szent egyike volt. Nevének jelentése: korona, illetve mindig tiszta. Katalin életéről keveset tudunk. Feltehetően előkelő alexandriai család sarja volt, és a tudományoknak szentelte rövid életét. Maxentius császár alexandriai látogatása idején a lány megtagadta a bálványáldozatban való részvételt, az uralkodó értésére adva ezzel, hogy ő keresztény.

A császár mérgében ötven pogány filozófust rendelt Katalin meggyőzésére, ám a lány valamennyiüket megtérítette, ezért a filozófusok máglyán végezték. A császár ezután más oldalról próbálkozott. Felkínálta Katalinnak a császárnői trónt azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Ő azonban egyértelműen visszautasította a kísértést. Maxentius ezután erőszakhoz folyamodott, ólmos ostorokkal megostoroztatta, majd börtönbe vettette a lányt, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta fel. A császárné kérlelte urát, hagyjon fel a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Erre a császár kiadta a parancsot: Katalint fejezzék le. A legenda szerint, amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt, majd angyalok fogták a testét, és a Sínai-hegyre vitték, ott temették el. Sírja fölött áll ma a Szent Katalin-kolostor.

Katalin védőszentje lett többek között a filozófusoknak, a tanulóknak, az ügyvédeknek, könyvtárosoknak, a fiatal nőknek és a gyermekeket gondozó dajkáknak.

Időjósló és...

Szent Katalin tehát nagyon fontos szentnek számított a magyarok szemében, ezért van az, hogy több hagyomány, mondás, jóslás is fűződik november 25-éhez. A legismertebb: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog” .Vagyis ha november 25-én fagy, akkor karácsonykor esős idő várható.

A mondás fordítottja is igaz, vagyis ha Katalin napkor esős, enyhe idő van, akkor karácsonykor fagyni fog, vagyis szép fehér karácsony várható.

A második jóslás szerint „Ha Katalin fényben fürdik, a karácsony lében úszik”, azaz ha november 25-én napsütéses az idő, akkor karácsonykor borult, csapadékos idő várható. Ez ugyancsak működött fordítva is.

... szerelmi jósló nap

Országosan ismertek és népszerűek voltak a Katalin-bálok. Ezután viszont nem volt szokás esküvőket, mulatságokat tartani. Ez nyilván a hidegre forduló időjárásnak is köszönhető, de szerepet játszott benne az adventre és az azt követő karácsonyra való készülődés is. A köztudat szerint Szent Katalin az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja. Katalin napon nem dolgoztak, nem fogták be az állatokat, nem őröltek búzát, nem sütöttek kenyeret, és nem látták el a halasztható mindennapos feladatokat. Szerémségben ilyenkor nem sütöttek kenyeret. Nem szabad szántani, kocsiba befogni. Leálltak a malmok is.

Az ország egyes területein a lányok, míg más területein a férfiak tartották magukat a „dologtalanítási“ szabályához.

Ha egy lány Katalinkor vízbe tett egy levágott gyömölcságat (katalinágat), akkor arra kellett figyelnie, hogy karácsonyig kivirágozzék. Ha így történt, akkor arra következtettek belőle, hogy a lány a következő évben férjhez megy. Ellenkező esetben viszont még néhány évet várnia kellett a házassággal.

Emellett Katalin-napkor orgonaágat helyeztek vízbe, amelyik lány ága karácsonyra kizöldült, az a következő évben férjhez ment. A katalinágnak is nevezett hajtást a különböző vidékeken másként állították a lányok, volt, ahol kilenc különböző gallyat tettek vízbe, máshol pedig nem szabadott cserélni a vizet az ágon és meleg helyen kellett tartani.

Katalinkor a férfiak több helyen lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.