Az emberi agy öt jól elkülöníthető szakaszon halad át az élet folyamán, jelentős fordulópontokkal 9, 32, 66 és 83 éves korban – állapította meg a University of Cambridge kutatóinak legfrissebb tanulmánya.

A mintegy 4 000, újszülöttkortól 90 éves korig terjedő életkorú ember agyi képalkotó vizsgálatán alapuló kutatás eredményeit a Nature Communications tudományos folyóirat közölte, a megállapításokról pedig a BBC is beszámolt. A vizsgálat egyik fontos következtetése szerint a serdülőkor nem ér véget a tinédzserévek után: az idegrendszeri kapcsolatok jelentős átalakulása egészen a harmincas évek elejéig folytatódik, írja a Vajdasági RTV.

A tanulmány vezető szerzője, Alexis Mousley szerint az agy egész életen át változik: egyes idegi kapcsolatok megerősödnek, mások gyengülnek, attól függően, hogy az ember élete mely szakaszában jár.

A kutatók öt fejlődési fázist különítettek el. Gyermekkorban – kilenc éves korig – az agy rendkívül gyorsan fejlődik, miközben számos korán létrejött idegi kapcsolat fokozatosan leépül. Ezt követi a serdülés és fiatal felnőttkor időszaka, 9 és 32 éves kor között, amikor a neurális hálózat hatékonysága ugrásszerűen nő, ugyanakkor ekkor jelenhet meg legnagyobb eséllyel több mentális zavar is.

A 32 és 66 év közötti felnőttkor a viszonylagos stabilitás időszaka: a változások lassabbak, de a kapcsolatok hatékonysága innen kezdve fokozatos csökkenést mutat. A korai öregedés fázisa 66 és 83 éves kor között zajlik, amikor az agy működése egyre inkább különálló funkcionális területekre tagolódik, ami kapcsolatba hozható a demencia és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésével. A késői időskorban, 83 év felett ezek a változások tovább mélyülnek, bár erről a korról kevesebb adat áll rendelkezésre, mivel ebben az életkorban kevesebb egészséges alany vesz részt kutatásokban.

A vizsgálatban részt nem vevő szakértők a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozták: az eredmények jól illeszkednek a jelenlegi tudományos ismeretekhez, ugyanakkor az egyéni különbségek továbbra is meghatározó szerepet játszanak az agy fejlődésében és öregedésében.

A szerzők szerint az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük, miként változik életünk során a mentális betegségek és az időskori demencia kialakulásának kockázata.