Vannak olyan óvodások, akiknek már saját mobiltelefonjuk van – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiahasználati szokásokat vizsgáló kutatásából. A felmérés arra is rávilágít, hogy nemcsak az első saját okoseszközüket kapják meg a gyermekek egyre korábban, hanem a közösségimédia-felületekre is mind fiatalabb korban regisztrálnak – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint az NMHH 2017-ben indította el 2 000 gyermek és 2 000 szülő bevonásával készült, nagymintás, országosan reprezentatív, lekérdezéses módszeren alapuló kutatássorozatát, amely a 7–16 éves magyar gyermekek médiahasználati szokásait, valamint a szülők ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjeit és digitális nevelési stratégiáit vizsgálja.

Az első adatfelvétel 2017-ben, a második 2020-ban, a harmadik pedig 2024 végén és 2025 elején zajlott. A legfrissebb eredmények feltárják a tudatos digitális nevelés kihívásait, és támpontokat adnak a médiatudatosabb családi élet kialakításához.

A felmérésből kiderül, hogy a gyermekek évről évre egyre korábban lépnek be a digitális világba: átlagosan kilencévesen kapják meg első telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek szinte az iskolatáskával együtt veheti kézhez az első mobilt. Az óvodás korosztályban is érzékelhető a saját eszköz megjelenése: a megkérdezett gyermekek 7 százaléka már 4–6 évesen mobilhasználó, míg a 7–8 évesek majdnem egyharmadának, a 9–10 évesek közel kétharmadának van saját telefonja. A 11–12 évesek körében ez az arány már meghaladja a 80 százalékot.

A digitális eszközhasználathoz hasonlóan a közösségimédia-jelenlét is egyre fiatalabb korban kezdődik. A gyermekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamely közösségimédia-platformra, és 15 éves korban már gyakorlatilag minden kiskorú rendelkezik legalább egy aktív profillal.

A gyermekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre növekszik. A 9–16 évesek képernyőideje hétköznapokon átlagosan 2 óra, hétvégén 3,5 óra, míg a 15–16 évesek esetében a napi 4 órát is meghaladja.

A kutatás eredményei arra is rámutatnak, hogy a szülői odafigyelés csökkenti az online kockázatoknak való kitettséget. A digitális eszközök használatára vonatkozó családi szabályok biztonságosabbá tehetik az online jelenlétet. Erre szükség is van, mivel a gyermekek 10 százaléka visszajelöli az őt bejelölő ismeretlen személyt a közösségi médiában. Azokban a családokban viszont, ahol előre lefektetett szabályok vonatkoznak a közösségimédia-profilok kezelésére, mindössze 3 százalék jelöli vissza automatikusan az ismeretleneket.

A digitális szolgáltatások közül ma már a mesterséges intelligencia is egyre hangsúlyosabban jelen van a gyermekek életében: 72 százalékuk hallott már a mesterséges intelligenciáról, és minden második középiskolás használt már valamilyen MI-alapú szolgáltatást. A kutatás szerint a gyermekek összességében pozitívabban viszonyulnak a mesterséges intelligencia használatához, mint a szüleik.