A népi megfigyelések alapján ma megtudhatjuk: közeleg-e a tél vége, vagy negyven napig még fagyos idő várható.

Ahogy telnek-múlnak a januári napok, úgy követik egymást a néphagyományban az időjóslások. Január 20-án érkezik az első tavaszébresztő nap, Fábián és Sebestyén napja: a népi megfigyelések szerint ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Január 21-én Ágnes köszön be, amikor a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket, január 22-én pedig Vince, aki szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy jó legyen az évben a szőlőtermés. Január 25-én Pál zárja a havi jóslásokat: a hiedelmek szerint e nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtethetünk. Mindannyiukat megelőzi azonban Piroska, akinek névnapja január 18-ára esik.

A Piroska egyes források szerint a latin Prisca névből – melynek jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó – származik, ebből lett először Piriska, majd Piroska. Mások szerint a Piroska magyar eredetű női név. Feltételezik, hogy a név hangalakjának változásában a piros szónak is szerepe lehetett.

A katolikus egyház Piroskát ókeresztény vértanúnak tekinti. A Debreceni-kódex említi legendáját, miszerint Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni a megkeresztelt lányt. Mivel Piroska hű maradt a hitéhez, a császár megkínoztatta, ám az Isten mindig megakadályozta, hogy baja essen, a császár pedig azt feltételezte, hogy ez az ördög műve. Végül az Aventinus-hegy tövében fejezték le, ahol később tiszteletére templomot emeltek.

Ami ellenben a mai névnapban a legérdekesebb, az a néhány hiedelem és hagyomány, mely Piroskához kötődik.

Régen úgy tisztelték meg Piroska napját, hogy nem dolgoztatták se a lovat, se a marhát. Okulva a telek legzordabb időszakaiból, ezen a napon a földművesek nem fogták be a lovakat és a marhákat.

A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, jelezve, hogy még ebben az évben férjhez mennek.

Egy hiedelem szerint: „aki élete első szerelmes csókját ezen a napon kapja, szerelme soha el nem hagyja.”

Persze, időjóslás is fűződik e naphoz. A naphoz fűződő időjárási regula szerint, „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”

Így került be Piroska napja Medárdhoz hasonlóan a negyvenes időjósló napok közé, melyből a néphagyomány szerint ma megtudhatjuk: közeleg-e a tél vége, vagy negyven napig még fagyos idő várható.